Századok – 1967
Tanulmányok - Iszlamov; T. M.: Az 1917. évi osztrák–magyar kiegyezés megkötése 3
AZ 1907. ÉVI OSZTRÁK-MAGYrAlt KIEGYEZÉS 23 szállítási tarifa megváltoztatása révén. Ha beleegyezik a magyar és a porosz vasútvonalak összekapcsolásába, elveszti ezt a fontos előjogát. Ausztria egyébként sem akarta elveszíteni Magyarország függősége megtartásának ezt a fontos eszközét, amelynek segítségével állandó nyomás alatt tudta azt tartani. Ezért az osztrák kormány ez alkalommal, mint korábban is, visszautasította a magyar javaslatot. Sőt az osztrák kormány elutasította Budapestnek még azt a rendkívül mérsékelt kérelmét is, hogy építsék ki a Kassa-oderbergi vasútvonal második sínpárját, ami pedig a két ország közös tulajdona volt, „minthogy a vasútvonal kapacitásának növelése kizárólag Magyarország érdekében álló intézkedés lenne, amelyen át kenyeret, lisztet, fát és állatokat szállíthatna Németországba . . ,"7 0 E vasútvonal második sínpárjának megépítését az osztrák delegáció attól tette függővé, hogy Magyarország hozzájárul-e ahhoz, hogy az osztrák vasutakat összekapcsolják a dalmáciai vonalakkal — Horvátországon keresztül. A kvóta-kérdés összefonódása a vasútvonal problémájával csaknem felborította a tárgyalásokat, s hogy ez mégsem következett be, az csak annak köszönhető, hogy a magyar fél teljesen kapitulált és elfogadta az osztrák gazdasági feltételeket. Ez a nagy fordulat összefüggött azzal a kérdéssel, amelynek sem Ausztriához, sem a vele kötendő gazdasági kiegyezéshez tulajdonképpen semmi köze sem volt, azzal a kérdéssel, amely végül is csaknem döntő szerepet játszott a gazdasági kiegyezés sorában, az ún. alkotmánybiztosítékok kérdésével Az osztrák-magyar tárgyalások és az alkotmánybiztosítékok Egész sor törvényjavaslatról volt szó, amelyek Andrássy Gyula gróf elképzelése szerint és az ő kezdeményezésére biztosítani voltak hivatva Magyarország alkotmányos jogait. Az alkotmánybiztosítékokról már 1906 tavaszán szó esett az új parlament megnyitásakor elhangzott trónbeszédben. Andrássy gróf elképzelése szerint, aki a megfelelő törvényjavaslatok szerzője volt, az alkotmánybiztosítékoknak magukba kellett foglalniuk a megyék hatáskörének kibővítését, a királyi biztosok intézményének eltörlését, amelyet a Fejérvárykormány olyan nagy sikerrel és széleskörűen használt fel, és végül a közigazgatási bíróság hatáskörének kibővítését. Úgy tűnt, mintha a koalíciós pártok — alighogy hatalomra kerültek — máris arra törekednének, hogy segítségükkel kedvező, mondhatni jól kiépített harci terepet hozzanak létre arra az esetre, ha ismét oppozícióba kerülnének. A vármegyei önkormányzat kibővítését szolgáló speciális törvénycikkek elfogadásának eszméjét az hozta létre, hogy a néptömegek elégedetlensége a koalíciós kormány politikájával szemben mindinkább növekedett, főként annak következtében, hogy a kormány lemondott az ún. nemzeti követelések megvalósításáról. Az alkotmánybiztosítékok első helyre állításával a koalíció vezetősége kettős célt követett: meg akarta nyugtatni a koalíció tagjait a rendkívül komoly gazdasági engedmények tekintetében, amelyeket a kormány Ausztriának tenni készült, másrészt pedig a megyékben megbízható bázist akart teremteni magának a korona elleni legális küzdelem számára, ha a kor-70 Spitzmüller-Harmersbach: i. m. 163. 1.
