Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
242 G LATZ FERENC Az ezt követő vita6 3 legérdekesebb pontja kétségtelenül Thaly aktivizálódása. Ráth és Pesty régi jó barátja most komolytalan érveléssel fordul szembe Pestyvel (mondván, hogy a módosítás után nincs joga Ráth nevében is beadni a Különvéleményt), majd mikor Toldy meghátrálni látszik, s kész javaslatát is visszavonni ,,ezen alig hallatott szándékot — mint Pesty írja — Thaly azonnal feldöntötte".64 Pesty jogosan meglepődött Thaly magatartásán, azon, hogy noha az eredeti indítványt tartja helyesebbnek, mégis a másik mellé áll. Nem tudta ugyanis sem ő, sem Ráth, hogy Thaly ekkor már zsebében hordta Ipolyi levelét is, amely az új javaslat mellett szólt.6 5 De Thaly kétszínű viselkedését, a Társulat alakulása körüli harcokban vitt szerepét legjobban talán az a levél dokumentálja, melyet az ülés után ír Ipolyinak, s benne barátairól, minta „sértett hiuságú Pesty"-ről és a „címvágyó Ráth"-ról beszél.66 Ugyenekkor már ő kéri Ipolyit: írjon levelet, melyet a legközelebbi ülésen bemutathatna, s melyben kijelentené, hogy az új alapszabályokkal és nem Pestyékkel ért egyet. Ráth Károly is ír Ipolyinak, vegye rá Toldyt indítványuk visszavételére.67 Ipolyi ezt nem teszi meg,6 8 hanem Thaly kívánságára február 26. és március 4. között megküldi a kért levelet az „ideiglenes tollvivő"-nek, melyben döntő súllyal esik szó a Társulat további sorsát illető kérdésekről. Maga a levél szövege nem ismert — azt valószínűleg bemutatása után a Társulat irattárába tették —, de létezésére és tartalmának néhány vonatkozására következtetni lehet Thaly előbbi (február 26-i) és következő (március 8-i) levelének összevetéséből.6 9 A március 8-i levél bennünket érdeklő s itt közölt fele70 mondaniva lóját tekintve két részre osztható: válasz, illetve kitérés az Ipolyitól korábban kapott levélre és beszámoló a március 4-i ülésről. Az utóbbi részre még a március 4-i ülés tárgyalásánál visszatérünk, most csak a feltételezett Ipolyi-levélre történő reflektálásokat emeljük ki. Mint ismeretes, Pesty már 1864—65-ben meg akarta indítani országos történelmi folyóiratát, a Századokat.7 1 Noha ez 1865-ben nem sikerült, a megjelentetés szándékáról nem tett le, s amikor 1867 januárjában ismét a megindításon töri a fejét, Szilágyi Sándor szerint a megalakítandó Társulat közlönyéül szánta a Századokat.72 A Társulat alakuló-üléseinek első napjaiban tehát Pestyt tekintették volna a társulati folyóirat szerkesztőjének. Amikor azonban a viták folyamán Pesty szembekerült az új javaslattal, „makacssága" miatt nyílván elvesztette esélyét is a társulati lap szerkesztőségi tisztségére, mert Thaly február 26-i levelében Pesty ,,sértett"-ségének okát már abban látja, „hogy »Századok<(-ját nem remélheti az egylet (czége alatt s) pénzéből kiadhatni".73 Tehát a Századokat — melynek szerkesztése összekötődik Pesty nevével — már nem a Társulat folyóirataként említi. Hogy az alapszabálytervezeti vál-63 Források 5., 12 A., 8., 10. 64 Források 6. 65 Források i. 66 Források 8. 67 Források 6. 68 Vo. Ipolyi Arnold Toldy Ferenchez intézett leveleit. MTAKK Magyar Irodalmi Levelezés 3r—114. 69 A Társulat Országos Levéltárban elhelyzett iratanyaga 1966-ban elégett. 70 Források 10. 71 Lukinich Imre: i. m. 21. 1., Szilágyi Sándor: i. m. 14. 1. 72 Szilágyi Sándor: i. m. 14. 1. 73 Források 8.
