Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
A MAG Г AR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE 241 szűkkörű tudományos fórumot kívánt a Társulat keretében létrehozni, az Akadémiához hasonló tudományos igényekkel, addig a Csengery—Toldy-féle változtatás éppen ezt akarta megakadályozni, sa Társulatot a széles közönség intézményévé változtatni. Ezzel tulajdonképpen elvették az egész alakulás Akadémia-ellenes élét, hiszen javaslatuk szerint a kettőnek — az Akadémiának és a Társulatnak — egészen más lenne a funkciója a tudományos közéletben. A Csengery—Toldy változtatás tehát nemcsak a Társulat vezetésének irányát, gazdasági felépítését, a választmányba, a vezetésbe kerülés feltételeit kívánta az eredeti elképzeléshez képest módosítani, hanem egészen más típusú intézmény létrehozását célozta. Mint a közölt forrásokból — mindenek előtt Pesty Frigyes Ráthhoz írott, az ülésekről jegyzőkönyvi hűséggel számot adó leveléből — kitetszik,5 5 a javaslat beterjesztése után az előtte egységesen állást foglaló tagok véleménye megoszlik. Pesty Frigyes, Wenzel Gusztáv határozottan kiállnak eredeti elképzelésük védelmére, s Rómer is csatlakozik hozzájuk.56 Ipolyi viszont, az előző ülések összehívója, elnöke, elfogadja Csengeryék indítványát, sőt amikor az ülés után Pestyék tiltakoztak nála, s „erősen fenyegetődztek, hogy így nem vesznek részt", ő csillapítani igyekezett őket.57 Thalyhoz és Ráthhoz írott levelei tanúsága szerint ő az alakulás kudarcbafulladásától tartott nagyobb vita esetén.5 8 Az eredeti állásponttól történt ily könnyű elszakadásban bizonyára szerepet játszott az is, hogy Ipolyi nem érezhette Ráthékhoz hasonló erővel az új tudományos fórum létrehozásának szükségét, nem érezhette a visszaszorítottság terhét úgy, mint a „dunántúliak" általában. Annál jobban felháborodik Ráth Károly, s ösztönzi Pestyt az eredeti alapszabálytervezet védelmezésére, korholja Thalyt, amiért nem szegült szembe Csengeryék tekintélyével, ha kell a többség akaratát biztosító titkos szavazás követelésével.59 A Horváth Mihály lakásán tartott február 15-i ülésen — ahol sem Csengery, sem Ipolyi és Wenzel nem volt jelen — Toldyék ,,a több oldalról hallott ellenészrevételek"-et ügyes húzással akarják elhallgattatni. Mintha a történészek vezető szerepének biztosítása lenne az eredeti és az új alapszabálytervezet közötti legfontosabb eltérés, olyan „modus procedendi"-t javasolnak, hogy az aláírási ívek jól meggondolt szétosztásával elérhetik olyan törzstagság összetoborzását, akik csak „érdemes emberekből fognak választmányt alakítani".60 E módosítvány amellett, hogy — mint korábban erre utaltunk — ellentmond Csengery és Toldy korábbi érvelésének, engedményt adni látszott az ellentábor azon tagjainak, akik azért bírálták az új tervezetet, mert lehetővé teszi a nem szakemberek bekerülését a választmányba. S noha Thaly és az addig ellenkező Rómer Toldy módosítását „nagyon jelesnek találták", Pesty, mondván, hogy ,,.. .e javaslat (ti. Toldyék mostani engedménye — G. F.) nem más, mint modus procedendi, a hibás alapszabályok mindég maradván",61 beadja Ráth és a maga nevében Különvéleményüket.6 2 55 Források 2. 56 Források 1. 57 Uo. 58 Ipolyi Arnold—Ráth Károly 1867. febr. 17. MTAKK Ráth Károly levelezése I. 59 Források 3., 4. 60 Források 5. 01 Források 5. 62 Források 5., 12 B. 16 Századok 1967/1—2
