Századok – 1967

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Obermann; Karl: Társadalmi struktúra és politikai ideológia a kapitalizmus kibontakozásának korszakában 216

TÁRSADALMI STRUKTÚRA ÉS POLITIKAI IDEOLÓGIA 223 Amikor a XIX. század első felében Németországban kiformálódott a modern polgári osztály, a tulajdonviszonyokban bekövetkezett tetemes változások alapján a polgárságban jelentős strukturális változások mentek végbe. Anyagi összeomlás előtt állt a polgári kózmüvesmesterek és iparűzők tömege, és a kis mesterek eme gazdasági hanyatlása fontos alapot adott az ipari burzsoázia felemelkedéséhez, a modern polgári osztály konszolidálódásához. A kézműiparosok kisajátítása az ipari burzsoázia felemelkedésének szakaszában különös jellemvonása a németországi eredeti tőkefelhalmozásnak.36

Meggyorsította ezt a folyamatot az 1848. évi forradalom előestéjén bekövetkezett gazdasági válság. Az 1847. évi gazdasági válság során a polgári iparűzők és kisárutermelők felélték utolsó anyagi tartalékaikat. A kölni kikötőbiztos, aki, minthogy a kölni kikötő annakidején fontos átrakodó hely volt, jó áttekintéssel bírt, 1847. május 25-i, Steinberger kormánytanácsos, főpolgármesterhez intézett havi jelentésében a következőket írja: ,,A családok százezrei kiadták utolsó megtakarított garasaikat, vagy adósságba verték magukat . . . Ez alkalommal az ország kiadási-többletének legnagyobb részét az alsó középosztály elszegényedése fedezte ..." (A burzsoáziát akkor középosztálynak nevezték. — К. O.)36

A városi proletáriátus kézművessegédekből rekrutálódott, de mester is akadt köztük. Milyen körökből került ki az ipari burzsoázia ? Az e kérdésre adott válasz nemcsak a polgári tábor társadalmi gazdasági folyamatairól, a polgári tulajdonviszonyokban beállott változásokról tájékoztat, de ez szolgáltatja a kulcsot a politikai-ideológiai eseményekhez is. A rajna-vesztfáliai ipar jelentősebb személyiségeinek már akadt életrajzírójuk. A kutatás egyáltalában nagy érdeklődéssel fordult a rajna-vesztfáliai ipar és alapítóinak története felé, mivel ez alkalmat adott az ipari burzsoázia teljesítményeit, gyors és figyelemreméltó felemelkedését a legszebb és legtarkább színekben lefesteni, ábrázolni és dicsőíteni, a vállalkozószellemet ünnepelni ós azt mindenek fölébehelyezni. De mindez -ideig csak kevés összefoglaló kritikai kutatás áll rendelkezésre az ipari burzsoázia eredetére vonatkozóan. A kutatómunka lényegében itt is a rajna-vesztfáliai iparvidékre szorítkozott. Érdekes útmutatásokat ad a münsteri egyetem társadalomkutató intézetéből származó „Rajna-vesztfáliai vállalkozók 1834—1879" c. munka. E tanulmány első fejezete ,,a Rajna-vesztfáliai vállalkozó réteg szakmai-szociális eredeté"-vel foglalkozik. Ha a szakmai eredet még nem is árul el semmit a tulajdonviszonyokról, mégis fogódzót képez további kutatásokhoz. így kimutatja, hogy a vezető rajna-vesztfáliai gyárosok jelentős része kereskedők és kis boltosok közül került ki, akik a XIX. század első felében Köln, Elberfeld stb. városokban telepedtek le. Ezek közé tartoznak, többek között, Camphausen és Mevissen.37 Friedrich Krupp, a Krupp-Acélművek megalapítója, nagyanyja esseni gyarmat- és kézműáruüzletében tanulta a kereskedőszakmát. Nagyanyja halála után ő vette át ezt a gyarmatáru-kereskedést.38

Rudolf Camphausen, egy kereskedő fia, olaj- ós gabonakereskedő volt, mielőtt Kölnben a vezető bankárok egyike és új ipari vállalkozások szervezője lett.39

De nemcsak kereskedők ós boltosok figyeltek fel azokra a kínálkozó kedvező lehetőségekre, hogy a kereskedelemben szerzett profitjukat iparvállalatok alapítására használják fel, hanem számos esetben a fejlődő iparhoz közeledtek a polgári értelmiség tagjai, igazságügyi és közigazgatási tisztviselők, ügyvédek, orvosok és lelkészek fiai. Sőt Zunkel hangsúlyozza: „A rajna-vesztfáliai lelkószcsaládokra azonban különösen jellemző, hogy fiaik a XIX. század óta nagy számban választották a gyáros- ós kereskedői hivatást."10 Ez a fejlődós jellemző a német ipari burzsoáziára. Megszabja nemcsak az élet-, hanem a gondolkodásmódot is. Ezek a kereskedők, igazságügyi tisztviselők, lelkész-ifjak stb. azon iparkodtak, hogy tőkéjüket növeljék, és végső fokon a birtokukban levő termelőeszközök segítségével tekintélyt és elismerést szerezzenek maguknak. A XIX. század közepe táján, az 1848/49. évi forradalom idején, illetve a negyvenes évektől kezdve, ez az ipari burzsoázia határozta meg a modern polgári osztály fejlődését. Az 1848-as gyártulajdonosok, illetve az ipari burzsoázia vezető képviselői elérték azt a pontot, hogy nagyiparosokká emelkedjenek fel. 1848-tól kezdve Németország és a 35 Karl Obermann: Die deutschen Arbeiter in der Revolution von 1848. 2. kiad. Berlin. 1953. 46. és köv. 1. " Historisches Archiv der Stadt Köln, Abt. IV. 20 A 33, Oberbürgermeisteramt 1847, Materialien zum Zeitungsbericht. " Friedrich Zunkel: Die Rheinisch-Westfälischen Unternehmer 1834—1879. Ein Beitrag zur Geschichte des deutschen Bürgertums im 19. Jahrhundert. Dortmunder Schriften zur Sozialforschung, hrsg. v. d. Sozialforschungssteile der Universität Münster, Sitz Dortmund. 19. köt. Köln és Opladen. 1962. 22.1. 35 Watther Däbritz: Unternehmergestalten aus dem rheinisch-westfälischen Industriebezirk. Schriften der Volkswirtschaftlischen Vereinigung im rheinisch-westfälischen Industriegebiet. 6. füzet. Jena. 1929, 9., 13.1. 3" Friedrich Zunkel: i. m. 26. 1. 40

Uo. 29. 1.