Századok – 1967

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Obermann; Karl: Társadalmi struktúra és politikai ideológia a kapitalizmus kibontakozásának korszakában 216

220 К ABL OBERMANN ség (Zollverein) megvalósítását célzó törekvések idejére esik Németországban a lakosság -és iparstatisztika tulajdonképpeni kialakítása is. A német vámszövetsóg (Zollverein) 1834-ben történt megalapítása után jöttek létre első ízben megállapodások a hároméven­ként. megejtendő népszámlálások közös alapelveire vonatkozóan. Történelem- és állam­tudomány szakos tanárok és tanítók szoros együttműködése liberális gondolkodású köz­igazgatási tisztviselőkkel statisztikai hivatalokat hozott létre. A negyvenes években jelen­tek meg az első statisztikai évkönyvek, és általában jelentékenyen nőtt a statisztikai kiadvá­nyok száma. Poroszországban rangos tudósok vették át a statisztikai hivatalok vezetését, még pedig Johann Gottfried Hoffmann (1765 —1847) és Karl Friedrieh Wilhelm Dieterici (1790 —1859), a berlini Tudományos Akadémia tagjai, a berlini egyetemen az államtudo­mány tanárai. Friedrich Wilhelm Otto Ludwig Freiherr von Reden (1804 —1857), aki előbb a hannoveri, majd porosz állam szolgálatában tevékenykedett, akit azonban 1848 után, a frankfurti nemzetgyűlés képviselőjeként tanúsított liberális fellépése miatt, állá­sából felmentettek, 1846-ban megalapította a német Statisztikai Egyesületet (Verein für deutsche Statistik). Az egyesület első, 1846 októberi köriratában azt a meggyőződését fejezte ki, hogy „német hazánk számos sebének okait, természetét és gyógyszerét csak a statisztika segítségével ismerhetjük meg". Említett köriratában Reden „adatok gyűjtését egy szövetségi statisztika céljaira" és „a kézműves néposztályok helyzetére vonatkozó részletes híranyag gyűjtését" jelölte meg a Német Statisztikai Egyesület legelső és leg­sürgősebb feladataként.17 Az említett feladatok azt a törekvést tükrözik, hogy a társadal­mi és gazdasági helyzetet konkréten megragadják, megállapítsák, hogy valójában milyen a polgári társadalom, hogyan értékelendő a társadalom-gazdasági fejlődés. A kézművesség fejlődése, az ipar haladása, a foglalkoztatottak száma és helyzete nem véletlenül álltak számos vizsgálódás középpontjában. A lakosságstatisztikában nem­csak a lakosság állandó szaporulata játszott fontos szerepet, de behatóan foglalkozott különösen a lakosság megoszlásával is az egyes fejedelemségek és szabad városok, a váro­sok és falusi községek között. Nem hiányzanak mindenekelőtt olyan részletkutatások sem, amelyek összehasonlították az egyes országokban vagy a nagyobb városokban a lakosság számát az iparűzők számával. De fokozódó mértékben fordult a statisztika érdek­lődése a különböző német országokban, illetve tartományokban kialakult munkabérek ós élelmiszerárak felé. 1847-ben v. Reden egy előadásában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „csak a kézművesség ós a munkások összes viszonyainak legpontosabb és részletes ismeretében juthatunk el odáig, hogy az e viszonyok megjavításához vezető minden lehetséges eszközt megtaláljuk". Közölte, hogy „egész Németországra kiterjedő levelezőhálózata útján megkezdte az árviszonyokra, a munkabérek és a nélkülözhetetlen létfenntartási szükségletek viszonyára vonatkozó részletes adatok gyűjtését".18 Feltűnő, hogy e statisztikai vizsgálódásokban a negyvenes években messzemenően a termelés és a termelők állottak az előtérben. A kialakulóban levő polgári osztály bizo­nyosságot akart szerezni fejlődésének feltételeit és lehetőségeit illetően. Vizsgálódásai során rádöbbent, hogy a burzsoázia „létfeltételeinek fejlődésével" párhuzamosan halad a nagyszámú proletariátus „létfeltételeinek fejlődése".1 9 Azt a statisztikai anyagot, me­lyet az akkori fiatal társadalom- és gazdaságtörténeti tudomány produkált, történettu­dományi kutatásunk eddig alig vette figyeletnbe, illetve dolgozta fel. A munkásosztály helyzetéről Jürgen Kuczynskinak a korabeli anyaghoz kapcsolódó kutatásai állanak ren­delkezésre.20 Az ábrázoláshoz értékes kiegészítést nyújtanak a dokumentumkötetek.2 1 Kutatá­sunk azonban eddig nagyon keveset foglalkozott a németországi munkásosztály keletke­zésének kérdésével. A gazdaságtörténészek Hans Mottek mögött álló köre a németországi ipari forra­dalommal kapcsolatos tanulmányaiban felvetette az ipari burzsoázia eredetének és fejlő­dósének kérdéskomplexumát.22 A tulajdonviszonyokban és következőleg a kialakuló osztá­lyok szociális összetételében beálló változások a szociális struktúra egyik legfontosabb problémáját jelentik. 17 Zeitschrift des Vereins für deutsche Statistik,"unter Betrat Mehrerer Mitarbeiter, hrsg. v. Dr. Freiherrn von Reden in Berlin. 1. évf. 1847. 3—5.1. 11 Ld. ugyanott, 118. 1. A „Zeitschrift des Vereins für deutsche Statistik" nem csak az első évfolyamában hanem a későbbiekben is közöl ilyen részletes tanulmányokat és összehasonlító kimutatásokat. 10 Engels Frigyes: Forradalom és ellenforradalom Németországban. 8. 1. "Jürgen Kiíczynski: Die Geschichte der Lage der Arbeiter unter dem Kapitalismus, I. rész, 1. köt., Die Geschichte der Lage der Arbeiter in Deutschland von 1789 bis 1849. Berlin. 1961. 2. köt., Die Geschichte der Lage der Arbeiter in Deutschland von 1850—1870. Berlin. 1962. " Uo., 8—11. köt. Berlin. 1960—63. *' Heinz Wutzmer: Die Herkunft der industriellen Bourgeoisie Preußens in den vierziger Jahren des 19. Jahrhunderts. Studien zur Geschichte der Industriellen Revolution in Deutschland. Berlin. 1960. 145. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents