Századok – 1967

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Obermann; Karl: Társadalmi struktúra és politikai ideológia a kapitalizmus kibontakozásának korszakában 216

TÁRSADALMI STRUKTÚRA ÉS POLITIKAI IDEOLÓGIA 219 metországban csak 1848-tól datálódik a nagyipar és ennek az esztendőnek ez a legnagyobb hagyatéka."1

1 Ennek az iparosítási folyamatnak során az 50-es ós 60-as években a burzsoázia vált társadalom-gazdaságilag a legerősebb osztállyá. De az ipar fejlődésével azonos ütemben növekedett a proletariátus is. A 60-as években megalakult a munkásosztály önálló pártja, amely harcba indult a tőkés kizsákmányolás ellen ós a demokratikus átalakulásért. A burzsoázia a Nationalvereinben és a Haladó Pártban politikai szerveket teremtett magának, melyek arra törekedtek, hogy a militarista porosz állammal és annak junkereivel tárgyalások és kompromisszumok útján megalakítsák a sürgősen szükséges német szövetségi államot alkotmányos monarchikus porosz vezetés alatt. 1862—1866 rendkívül fontos évek a nagy rész vény bankok és a nagy nehézipari részvénytársaságok fejlődésében, amelyek a tőkés hatalomósszpontosítás legjelentősebb központjaivá fejlődtek; egyben döntő évek abban a vitában is, melyet a Bismarck vezetése alatt álló porosz militarista junkerállam folytatott a burzsoáziával a porosz irányítással fentről eszközölt forradalom kérdésében. A legtöbb történész elhallgatja, hogy a burzsoázia 1864-től kezdve elébe ment Bismarcknak. A csúcspontot jelenti az 1866 vége felé létrejött végleges megegyezés Bismarck és a nagyburzsoázia vezető képviselői között. A berlini liberális „National-Zeitung" 1866. augusztus 12-én vezércikkben a következőket írta: „Most olyan bölcs politikát kell folytatni, amely tudatában van annak, hogy erősíti az államot, és támogatja annak új intézményeit."1

2 Amikor a Hannoverben 1866. december 14-én megtartott gyűlésen v. Bennigsennek, a Hansemann által alapított befolyásos nagybank, a Diskonto-Gesellschaft felügyelőbizottsági tagjának vezetése alatt megalakult a Nemzeti Liberális Párt, a nagyburzsoázia megteremtette magának azt a politikai szervet, amely alapját képezte a két uralkodó osztály, a junkerek és a burzsoázia szoros együttműködése és szövetsége politikájának.13 A nemzeti liberális párt megalakulása a polgári történetírás szerint elfordulás a doktriner liberalizmustól és vallomás a reálpolitikus liberalizmus mellett.1

4 De a társadalmi struktúra és politikai ideológia kölcsönhatására, illetve a németországi polgári társadalom fejlődésének fontosabb jelenségeire irányuló kutatások középpontjaként ne az utolsó szakaszt tekintsük, hanem az azt megelőzőt, az 1848/49-es forradalom előtörténetét és történetét, amelyeket a gazdaságtörténet ma a németországi ipari forradalom első fázisainak tekint és Hermann Oncken liberális történész mint „eszméket képező és előkészítő liberalizrnus"-tls

értékel. A Vormärz és az 1848/49-es forradalom nemzedéke, melynek szívós küzdelmet kellett vívnia a létfeltételek minden egyes gazdasági társadalmi és politikai megjavításáért, végül is ugyanaz a nemzedék volt, amely a forradalom leverése után egyrészt — ami a polgári osztályt illeti — a következő nemzedékkel egyesült és a Nationalvereinen, a Haladó Párton és a Nemzeti Liberális Párton át a Bismarck vezetése alatt álló porosz katonai állammal való megegyezés útjára lépett, másrészt pedig — ami a határozott demokratákat ós forradalmárait illeti — a munkásegyesületeken keresztül a Szocialista Munkáspárt, illetve az eisenachi párthoz vezető utat, a demokráciáért vívandó harc útját választotta. » A társadalom-gazdasági és politikai fejlődés jellegzetességei a Vormärz és az 1848/49. évi forradalom időszakában Itt természetesen nem közölhetjük a XIX. század első felének statisztikai adatait és mindazt, amit a társadalmi-gazdasági fejlődésről és struktúráról, a lakosság anyagi helyzetéről elmondanak. „A nép különböző osztályainak, amelyek minden politikai szervezetnek az alapzatát képezik, Németországban bonyolultabb volt az összetétele, mint bármely más országban" írja Engels.16

De a társadalmi struktúrára vonatkozó fontosabb adatokkal kapcsolatban feltétlenül rá kell mutatni az anyagi helyzet vizsgálatára irányuló tudományos törekvések céljára és jelentőségére. Az ipar fejlődése és a vámszövet-11 Friedrich Fjngels: Briefwechsel mit Kari Kautsky, hrsg. u. bearb. von Benedikt Kautsky, Quellen und Untersuchungen zur Geschichte der deutschen und österreichischen Arbeiterbewegung, 1. köt. Wien. 1955. 154. 1. 12 Martin Spahn: Zur Entstehung der nationalliberalen Partei, Id.: Zeitschrift für Politik. 1. köt. Berlin. 1908. 438. 1. 13 Hermann Oncken: Rudolf von Bennigsen. Ein deutscher liberaler Politiker. Nach seinen Briefen und [unterlassenen Papieren, 2. köt. Stuttgart/Leipzig. 1910. 14—15. 1. " Hermann Oncken: Bennigsen und die Epochen des parlamentarischen Liberalismus in Deutschland und Preußen. Historische Zeitschrift, München und Berlin. 1910. 104. köt. 62—63. 1. " Ld. ugyanott, 54. 1. " Engel» Frigyes: Forradalom és ellenforradalom Németországban. Marx—Engels Művel. Bpest. 1962. 8. köt. 5. 1.