Századok – 1967

Vita - Társadalmi fejlődésünk tíz éve. Beszámoló az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSzMP Pártfőiskolája 1966. szeptember 30.–október 1-i tudományos ülésszakáról (Simon Péter) 198

TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK TÍZ ÉVE 205 gazdaságban egyelőre a kisárutermelés maradt az uralkodó. Ha a magyar mezőgazdaság termelési eredményeit — mondotta Gulyás Emil — összevetjük a lengyel vagy a jugoszláv mezőgazdasági eredményekkel, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 1964-ben — ha az 1962—56-os éveket vesszük bázisnak — Magyarországban és Lengyelországban egyaránt 31 ponttal emelkedett, Jugoszláviában ennél nagyobb ütemben. Ezeknek az adatoknak ellenére a szétforgáesoltság megszüntetésével túl vagyunk olyan nehézségeken, amelyek Lengyelországban és Jugoszláviában még sok gondot okoznak. Lengyelországban pl. még az elmúlt években is folytatódott a parasztgazdaságok felaprózódása, mely ha tovább tart, akadályozza a tartalékok kihasználását a mezőgazdaságban. Jugoszláviában a siker nagyrésze az ottani társadalmasított szektornak tulajdonítható, míg kisgazdaságaik továbbra is alacsony termelékenységűek. Az átszervezés jelentőségót végső fokon az támasztja alá, hogy miként hatott a termelésre, az árutermelésre s az exportra. Magyarországon az 1959 — 61 közötti években a mezőgazdasági termelés 8.5 százalékkal nőtt az előző három évhez képest. A felvásárlás színvonala 1961-ben 13.3 százalókkal haladta meg az 1958. évi színvonalat. A második ötéves tervben pedig 10 százalékos volt a mezőgazdaság termelésének eredménye. Természetesen ingadozás most is mutatkozik az éghajlati, időjárási tényezők hatására, de ezek az ingadozások egy emelkedő görbén következnek be. Magyarország a mezőgazdasági beruházásokat illetően az európai szocialista országok sorában az átlagosnál magasabb helyet foglal el, de a második ötéves terv 19 százalékos, nem egészen 40 milliárd forintos mezőgazdasági beruházása nem volt még elegendő a termelés erőteljes fellendítéséhez. A korszerű mezőgazdaság óriási beruházásokat, hatalmas eszközállományt igényel. A fejlett kapitalista országok mezőgazdasági eredményei is a modern technika, a tudományos eredmények széles körű alkalmazására épülnek, s mezőgazdaságuk ma sok esetben iparuknál is gyorsabban fejlődik. Egyrészt a mezőgazdaságban alkalmazott nagyarányú tőkebefektetések, másrészt ezzel egyidejűleg a foglalkoztatottak részarányának radikális csökkenése miatt több fejlett kapitalista országban az ipari ós a mezőgazdasági tőke szerves összetételének különbsége kiegyenlítődött. Ma számos tőkés országban az állam is támogatásban részesíti a mezőgazdasági termelést. A magyarországi, 1961 és 1965 közötti, összesen pontosan 38 milliárd 680 milliós mezőgazdasági összberuházás nem tűnik soknak. Különösen, ha számolunk mezőgazdaságunk elmaradottságával; ha azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság összépítmóny-szükséglete mintegy 85 milliárd forintot tett ki, ós ebből az elmúlt években csak mintegy 18 milliárdot tudtunk beépíteni; ha azzal számolunk, hogy évenként 8 —10.000 traktort kell beszerezni, hogy a selejtezésnél kieső mennyiséget pótoljuk és hogy megfelelő szintre emeljük a traktorállományt. A továbbiakban az előadó Magyarország és néhány tőkés ország terméseredményeit hasonlította össze. A fejletlen kisüzemi mezőgazdasággal nem gondolhattunk a Nyugattal való versenyre, az átszervezés után viszont csak idő kérdése, hogy mikor közelítjük meg a fejlett országokat. Eredményeink a fejlett országokkal összehasonlítva szerények, de önmagukban nem lebecsülendők. így pl. a második ötéves terv folyamán olyan hatalmas méretű gyümölcs- és szőlő telepítési programot hajtottunk végre, amely a kistermelő mezőgazdaságban elképzelhetetlen lett volna; és az új, nagyüzemi ültetvényeink a legfejlettebb kapitalista üzemekkel is versenyképesek. Az öntözött terület növekedése, műtrágyafelhasználás, gépesítési adatokban hasonló lendületes, nagyarányú fejlődést lehet kimutatni. Az átszervezést követő években, 1961 és 1965 között — változatlan áron számolva — 21 milliárdról 25.5 milliárdra nőtt a felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene. Ez 22 százalékos növekedés; jóval több mint kétszerese a termelésnövekedésnek. A mezőgazdaság nettó árukibocsátásának volumene — amely az előbbinél reálisabb képet ad árutermelésének fejlődéséről — 1961 és 1965 között 19 százalékkal növekedett, vagyis a bruttó termelést majdnem kétszeresen meghaladó ütemben. A mezőgazdasági árutermelésnek a termelésnövekedést megelőző emelkedése az egyik legbiztatóbb ós cáfolhatatlan jele az átszervezés sikerének és a munkás-paraszt szövetség szempontjából is óriási a jelentősége. A mezőgazdaság megnövekedett árutermelése előnyösen érezteti hatását a külkereskedelemben is. Magyarország nyersanyagban, energiahordozókban közismerten szegény, de a mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőek. A mezőgazdaság a tekintélyes exportjával szemben csak igen kevés import-anyagot igényel, s nagy szerepet játszik külkereskedelmi egyenlegünk biztosításában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 1965-ben 53.6 százalékkal haladta meg az 1961-es színvonalat, s a második ötéves terv idején átlagosan az összkivitel 22 százaléka körül mozgott. Ugyanezen idő