Századok – 1967
Közlemények - Káldy-Nagy Gyula: Adatok a levantei kereskedelem XVII. század eleji történetéhez 138
A LEVANTEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉHEZ 147 kiszól ítják vele a velencei szöveteket.7 7 Az angol szöveteknek ezt a térhódítását azonban a növekvő angol hajóipar is elősegítette.7 8 A velenceiek pedig hajó hiányában már majdnem elvesztették a levantei kereskedelmet, írja Cornelis Б aga 1626-ban, de mióta holland hajókat kezdtek használni, kereskedelmük újra fellendült.70 A vórrnaplók adatai szerint a velenceiek kereskedelme ez idő tájt valóban emelkedést mutat: 1624-ben 366 vég, 1626-ban 1616 vég, 1627-ben 2086 vég, 1628-ban pedig 2609 vég skarlát posztót hoztak Alexandrettebe és ehhez még figyelembe kell vennünk azt is, hogy az idehozott szövetek közül ez lehetett a legdrágább, mert egy vég után 2 1/2 gurust, míg a londoni posztó után csak 46 párát (vagyis még egy egész gurust sem) szedtek. Említésre érdemes még a selyemszövet behozataluk növekedése is: 1624-ben 20 ICI rőf (egy rőf „zira" 68 cm), 1626-ban 27 070 rőf, 1627-ben 39 389 rőf és 1628-ban 48 934 rőf. Ugyancsak emelkedett a rövidáru behozataluk, melyből 1624-ben 12 bála, 1626-ban 83 bála, 1627-ben szintén 83 bála és 1628-ban 115 bála került elvámolásra. Jelentős velencei árucikk volt még a kés, ebből 1624-ben 27 bálát, 1626-ban 12 bálát, 1627-ben 24 bálát és 1628-ban 33 bálát hoztak be. Ezeken kívül a vámnaplókban áruik közül még megtalálható a vasdrót, vaslemez, rézdrót, rézlemez, ón, higany, ólomfehér, cinóber, auripigment, minium, borkő, lazurkő, ladángyanta, sárga ámbra, arzén, börzsönyla, levantei halkábító, viasz, cukor, mandula, papír, tükör, kristálypohár, kaiazia posztó, tarbuk, taft és velúr. Az ezek után fizetett vámilletékük 1624-ben 4004 gurust, 1626-ban 6524 gurust, 1627-ben 7666 gurust és 1628-ban 9064 gurust tett ki, tehát alig valamivel kevesebbet az angol kereskedők által fizetett összegnél. A velencei kereskedők 1624-ben 200 000 gurust hoztak magukkal vásárlásra. A későbbi évekre vonatkozóan azenban a vámnaplók nem tartalmaznak bejegyzéseket, talán, mert 30 000 gurusnál kisebb összeget hoztak magukkal, mely után, mint fentebb említettük, nem tartoztak illetéket fizetni. Kivitelük főleg selyemből, gyapotfonálból, fehérítetlen pamutvászonból és ugyanazokból a további árukból állt, mint amit az angol kereskedők Alexandrétteből kiszállítottak. A kivitt áruk után 1624-ben 265 gurust, 1627-ben 903 gurust és 1628-ban 1632 gurust fizettek. Alexandretteből nem-európai kereskedők csak ritkán hajóztak át a Földközitengeren. A vámnaplók szerint néha bagdadi, buharai és dzsulfai kereskedők mentek egyszerű posztóért vagy tarbukért, amit Marseilleből, vagy skarlát posztóért, tükörért, amit Velencéből hozhattak. Az általuk fizetett vámilleték 1624-ben 203 gurust, 1626-ban 269 gurust, 1627-ben 229 gurust és 1628-ban 587 gurust tett ki. Volt nemi kéezpénzbehozataluk is: 1624-ben 7100 gurus és 1626-ban 1644 gurus. Kivitelük egészen minimális volt, 1624-ben 63 gurus, 1627-ben 4 gurus és 1628-ban 24 gurus illetéket fizettek. Adataink összegezése szerint (a behozott készpénz és a behozott áruk értékét 3%os vámilleték alapján kiszámítva) az Alexandretten átmenő kereskedelmi forgalom volumene az alábbi módon alakult: 1626-ban 1628-ban angolok 368 100 gurus 481 700 gurus franciák 627 200 gurus 581 400 gurus hollandok 177 500 gurus 4 100 gurus velenceiek 184 100 gurus 302 100 gurus nem-európaiak 10 600 gurus 19 500 gurus összesen 1,257 40(Tgurus 1 388 800 gurus A holland kereskedelem nagy lehanyatlása ellenére a kikötő forgalma némileg mégis emelkedett. Ez az emelkedés természetesen ceak viszonylagos, mert hiszen a franciák levantei kereskedelme, XIII. Lajos 1624-ben történt kijelentése szerint, az egykorinak már a felére csökkent.8 0 E hanyatló kereskedelem történetének vizsgálatakor azonban figyelembe kell vennünk annak a francia kereskedelmi társaságnak a véleményét is, mely szerint 1626-ban a levantei kereskedelem még mindig ,,a legjövedelmezőbb volt az egész királyságban".8 1 "G. Berchet: i. m. 162. 1. Az angol hajóipar fejlídésére Id. 11. Darin: The Rise of tl.e English Shipping Industry. London. 1962. " K. Heeringa: i. m. 533.1. '» F. Braudel: L'économie de la Méditerranée an XVIIe siècle, 196.1. "O. Tongas: Les relations de la France avec l'Empire Ottoman durant la première moitié du XVII» eiècle et l'ambassade à Constantinople de Philippe de Harlay. Toulouse. 1942. 203.1. 10*
