Századok – 1967

Krónika - A X. Magyar–Csehszlovák Jogtörténettudományi Konferencia (Varga Endre) 1469

"KRÓNIKA 1473 dátus (Prága), aki a szerződési szabadság kérdését a házassági szerződésnél az osztrák és cseh jogban vette elemzés alá. Végül meg kell említenünk, hogy a konferenciának a fentiekben ismertetett második napi üléséről, annak itt érzékeltetni próbált terjedelmes és sokrétű anyagára való tekintettel, közóhajra, illetőleg felkérésre, összefoglaló értékelést készített, s azt a következő (harmadik) napi ülés elé terjesztette Luby akadémikus. * E harmadik — záró — ülés napirendjén a polgári jog fejlődésének egyéb kérdései, az utolsó száz év különböző, eddig nem tárgyalt magánjogi (birtokjogi, öröklési jogi stb.) problémái szerepeltek. Az ülésen Kovács Kálmán professzor elnökölt, ez alkalommal a megbeszélést is ő vezette be. A sorra került referátumokról és hozzászólásokról az alábbiakban számolunk be. Kovács professzor a polgári kori Magyarország földtulajdonjogának feudális vonásait elemezve, a liberális kapitalizmus korszakából a hitbizomány intézményével, a monopolkapitalista korszakból az ún. vitézi földtulajdonnal foglalkozott, mely utóbbival Horthy rendszere a visszaállított feudális formákat (birtokadomány, hűbéri jellegű kötöttségek és kötelezettségek stb.) az ellenforradalom célkitűzései, majd a fasizmus szolgálatába állította. — A magyar magánjogban 1848 után tovább élő feudális maradványokat tette vizsgálat tárgyává Sarlós Márton professzor. Referátuma bemutatta, hogyan sikerült a nagybirtoknak a földesúri monopóliumokat (kocsmajog, malomjog stb.) a kapitalista korszakba átmenteni, azokból továbbra is hasznot húzni, s végül is — pl. a kocsmajog állami megváltásáért — még egyszer hatalmas összegeket kipréselni. E tézisekhez fűzött hozzászólásában Sarlós professzor azt fejtette ki, hogy az ókonzervatív, feudális magyar nagybirtokos réteggel szemben az 1852. évi ősiségi pátens előkészítésénél és más alkalmakkor a polgári haladás jogelveit a bécsi kormánykörök képviselték: azok törekedtek a polgári földtulajdonjogot Magyarországon uralomra juttatni. A továbbiakban Bernáth Zoltán bíró a birtok (tulajdon) jogintézménye s a birtokvédelem alakulásáról adott áttekintést a magyar jogtörténelem korszakain át a jelen I időig, a hangsúlyt a legutóbbi száz év s a szocialista korszak jogfejlődésére helyezve. Böszörményi-Nagy Emil bíró a dualizmus-kori magyar öröklési jogot s a kialakulásánál szerepet kapott tényezőket (a feudális magyar s a polgári jellegű osztrák öröklési jogot stb.) ismertette. Tárkány-Szücs Ernő főelőadó ,,A régi magyar bányajog magánjogi elemei" cím alatt az 1854—1944 közötti csaknem százéves időszak bányajogát vizsgálta a címben megjelölt szempontból. Degré Alajos kandidátus, levéltárigazgató családjogi kérdésekkel foglalkozott: a gyámsági jog fejlődését tárgyalta az 1848. évi átalakulástól 1877-ig, a gyámsági és gondnoksági ügyek polgári kori rendezéséig (1877: XX. tc.). Végül Búzás József adjunktus a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjet jogalkotás hatását elemezte az 1918. évi magyar polgári forradalom, majd a Tanácsköztársaság civiljogára. A fenti referátumok és hozzászólások után az ülést s ezzel a konferencia ez évi ülésszakát Kovács Kálmán professzor zárta be, aki a konferencia eredményét a következőkben foglalta össze: Megállapította, hogy a résztvevők körét ez évben ismét sikerült kiszélesíteni. Igen pozitíven értékelte a jogtörténészek és a civiljogászok — e tudományágnak mind elméleti, mind gyakorlati művelői — között a konferencián kialakult jó együttműködést. Kiemelte a megbeszélések őszinte baráti légkörét, elmélyült elemző munkáját, melynek révén a polgári jog százéves — s a legutóbbi időkig végigkísért — fejlődéséről Európa jelentős nagyságú területére vonatkozólag lehetett sokoldalú ismereteket szerezni, s a résztvevők kölcsönösen sok új szempontot kaptak egymástól további kutatásaikhoz. Kovács professzor ezután utalt a referátumok és hozzászólások tekintélyes nagyságú tudományos anyagára, mely könyv alakban kiadva komoly értéket képviselne. Köszönetet mondott az ülésszak megszervezéséhez segítséget nyújtó (beszámolónk elején megnevezett) intézményeknek, s bejelentette, hogy a következő, XI. konferencia — Prágában — „az első világháborút záró forradalmi átalakulások állami és jogi problémái Közép-Európában" témakört fogja megvitatni. Az ülésszak berekesztése után este az MTA Tudós Klubjában rendezett fogadás (az előző napokon visegrádi-esztergomi kirándulás, illetőleg operaelőadás) adott alkalmat a kongresszus résztvevőinek személyes kapcsolataik fejlesztésére s a hivatalos megbeszéléseknél kötetlenebb eszmecserére. * A jól sikerült s a jogászok számára kétségtelenül hasznos konferenciáról készült beszámolónkat azonban azzal a sajnálkozó megjegyzéssel kell zárnunk, hogy a megbeszélések iránt történész-oldalról nem mutatkozott a megfelelő érdeklődés. A jogtörténet —