Századok – 1967
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1449
"KRÓNIKA 1453 Kronstein Gábor (Bp.) a tematikusan összeállított, informatív jellegű cikkeket hiányolta. A vitában még többen felszólalva felvetették, hogy a történetírásunk nacionalista maradványairól folytatott vita lezáratlansága, az Áruló c. darab értékelése nagyon sok problémát okoz a tanításban, s ebben a helyzetben a történelmi folyóiratok feladata a pedagógusok számára a helyes állásfoglalás megadása. Pamlényi Ervin válaszában köszönetet mondott a Századokkal foglalkozó hozzászólásokért. Egyetértett azok véleményével, kik hangoztatták, hogy a folyóiratnak szorosabban kell kapcsolódnia a középiskolai történelemtanításhoz. Ismertette a népszerű folyóirat alapítására irányuló kísérleteket, majd a felmerült igényekre reagálva ígérte több, az 1945 utáni korszakkal foglalkozó cikk közlését. A folyóiratokban publikált írások szintjével kapcsolatban hangsúlyozta a szerkesztőség törekvését, amely arra irányul, hogy a cikkek új kutatási eredményeket közöljenek. A vitában felmerült javaslatok közül megvalósíthatónak jelölte meg, hogy a tanárok számára évente rövid összefoglalóban áttekintés jelenjék meg a Századokban a történettudomány legújabb eredményeiről. Hangoztatta, hogy függetlenül tankönyvektől, a tanárok a felmerült vitákkal kapcsolatban állást foglalhatnak a megjelent cikkek alapján is, Végül egyetértett azzal a felmerült igénnyel, hogy a nemzet, haza ós hazafiság kérdése körül kibontakozott vitáról a tanárok számára rövid, tájékoztató jellegű összefoglalót kell közölni. Szabolcs Ottó válaszában a Történelemtanítás olvasottságával, felhasználásával kapcsolatban a szakfelügyelet fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Egyetértett a vidéki ankétok megrendezésének gondolatával, s aláhúzta a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium közötti együttműködés jelentőségét. О is szükségesnek érzi egy népszerű történelmi folyóirat kiadását, amelyet a diákok is használhatnának — de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Történelemtanítás nem a diákok számára készül. Örvendetes jelenségnek tartotta a folyóirattal kapcsolatos vitát, ötleteket, melyek ugyan nem minden esetben megvalósíthatók — pl. szerkesztőségi rovat —, mégis sok tekintetben hasznosíthatók. A tematikus számokra vonatkozó vita közvetítő megoldást tesz szükségessé. Végül azokról a megoldható javaslatokról szólt, melyek a vitában felmerültek: így pl. a methodikai bibliográfiáról, a külföldi s hazai történettudományi folyóiratok ismertetéséről stb. Unger Mátyás zárszavában köszönetet mondott a résztvevőknek, s a kezdeményezést támogató intézményeknek, amelyek létrehozták az első hazai történelemoktatási konferenciát. Előadások A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatának felolvasó ülésén 1967. október 18-án Dolmányos István kandidátus, egyetemi docens „Az októberi forradalom mai szemmel" címmel tartott előadást. 1967. november 29-én Szabad György kandidátus, egyetemi docens ,,A kiegyezés" címmel tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. A vidéki csoportok hírei A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Hónap keretében 1967. október 4-én Miskolcon rendezett emlékülést Társulatunk Borsod-Zempléni csoportja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Honfi József egyetemi adjunktus „Ujabb eredmények a Nagy Októberi Szocialista Forradalom története kutatásában" címmel tartott előadást. A felkért hozzászólók — Szabó Béla (Salgótarján) főelőadó, Nagy József (Eger) főiskolai docens és Deák Gábor (Miskolc) könyvtárigazgató a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Borsod, Nógrád és Heves megyei hatásával foglalkoztak. * A Magyar Történelmi Társulat Nyugat-dunántúli Csoportja ós a TIT Győr-Sopron megyei Szervezetének Történelmi Szakosztálya 1967. november 16-án a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékülést tartott. Lengyel Alfrédnak, a megyei levéltár igazgatójának, a csoport ós a szakosztály elnökének megnyitója után Honfi József egyetemi adjunktus tartotta meg előadását „Ujabb eredmények a