Századok – 1967
Krónika - Ankét a történelemszemlélet és nemzeti kérdés tárgykörének újabb vitairodalmáról 1454
1454 KRÓNIKA Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének kutatásában" címmel. Az előadó bevezetőjében ismertette azoknak a monográfiáknak, okmánypublikációknak, visszaemlékezéseknek egy részét, amelyek az utóbbi 10 óv alatt láttak napvilágot. Külön kiemelte azokat a munkákat, amelyek a jubileumi évben jelentek meg (Mine akadémikus könyve, a 6 kötetes SzKP történet 2. és 3. kötete stb.). Hangoztatta, hogy ezek az eredmények, amelyeket a szovjet történettudomány az Októberi Szocialista Forradalom történetének kutatásában az utóbbi időben felmutatott, több olyan kérdésre adtak választ, amelyekkel a XX. Kongresszus előtt nem igen foglalkoztak. Az előadó érintette a nyugati polgári történetírásnak az októberi forradalom kutatásával kapcsolatban végzett tevékenységét is. A februári polgári demokratikus forradalomról szólva foglalkozott az ösztönösség és a tudatosság kérdésével, valamint azokkal a pártokkal, amelyek a februári forradalom napjaiban kialakult szovjetekben tevékenykedtek. A továbbiakban a szovjetek július és október közötti történetéről szólt. Ez a kérdés, akárcsak az előbbi, az eddigi történeti irodalomban meglehetősen elhanyagolt volt. Az előadó rámutatott arra, hogy a júliusi napok után a legtöbb szovjetben a nehéz körülmények ellenére is bent maradtak a bolsevikok. A Kornyilov-lázadás kérdésével foglalkozva rámutatott, hogy azokban a napokban az Ideiglenes Kormány gyakorlatilag nem létezett, s ezért újból felvetődött a hatalom átvételének reális kérdése. A Kornyilov-lázadás leverésére, ha csak rövid időre is, de létrejött a szovjetekben levő kispolgári pártok és a bolsevikok egységfrontja. Ez tette lehetővé a viszonylag gyors győzelmet az ellenforradalom felett. Végezetül az előadó a fegyveres felkelés előkészítésének problematikájával foglalkozva egyrészt rámutatott azokra a vitákra, amelyek szeptember közepétől kezdve folytak e kérdés körül a Központi Bizottságban, másrészt felhívta a figyelmet néhány olyan eseményre is, amely a fegyveres felkelés közvetlen előkészítésével volt kapcsolatban, így a l'etrográdi Szovjet mellett létrehozott Katonai Forradalmi Bizottság munkájára, az október 22-én rendezett Petrográdi Szovjetek Napjára, valamint a Téli Palota ostromának a Katonai Forradalomi Bizottság anyagai ós a visszaemlékezések alapján rekonstruált részletes történetére. Az előadás felkért hozzászólói — Molnár Ernő (Győr) tanár, Környei Attila (Sopron) muzeológus és Naszádos István (Sárvár) tanár — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Győr-Sopron és Vas megyei hatásával foglalkoztak. * Társulatunk főtitkára, Berend T. Iván egyetemi tanár 1967. november 28-án látogatást tett Társulatunk Nyugat-dunántúli csoportjánál. A megbeszélés során a csoport vezetőivel — Lengyel Alfréd levóltárigazgatóval és Dávid Lajos múzeumigazgatóval — megvitatták a csoport helyzetét, feladatait s terveit. ANKÉT A TÖRTÉNELEMSZEMLÉLET ÉS NEMZETI KÉRDÉS TÁRGYKÖRÉNEK ŰJABB VITAIRODALMÁRÓL Történetszemléletünkről ós a nemzeti kérdésről, azaz a nacionalizmus elleni eszmei-ideológiai küzdelem és a szocialista hazafiság fejlesztésének feladatairól szóló vita egész szocialista közéletünk egyik legnagyobb hatású, országos érdeklődést kiváltó eszmecseréje. Ezért a Magyar Történelmi Társulat Elnöksége úgy határozott, hogy a kérdéscsoport újabb vitairodalmáról ankétot rendez. 1968. február 27-én a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában, Székely György egyetemi tanár elnökletével Benczéd.i László, a Történettudományi Intézet munkatársa tartott vitaindító előadást. Bevézétósül hangsúlyozta, hogy a történelemszemléleti és nemzeti kérdésről folyó vita ma már nagy mértékben szerteágazott, s a kérdésnek igen széles körét fogja át, ezért a vitaindító pusztán arra szorítkozhat, hogy a vita egészéről — helyéről és irányáról — vessen fel néhány gondolatot. A referátum ismertette a kérdés problematikájáról folytatott csaknem tíz éves vita' történetét. Az MSzMP KB téziseiről — a burzsoá nacionalizmusról és a szocialista h'aza'fiságról — megtartott vitákat Molnár Erik akadémikus cikksorozata követte, melyben marxista történetírásunk egyes nacionalista maradványokkal áthatott kérdésfeltevéseivel ós értékeléseivel szemben az osztályharcos internacionalista szemlélet érvényesítése mellett szállt síkra. A cikksorozat szaktudományos kérdéseket felvető széleskörű
