Századok – 1967
Közlemények - Káldy-Nagy Gyula: Adatok a levantei kereskedelem XVII. század eleji történetéhez 138
KÖZLEMÉNYEK Káldy-Nagy Gyula: Adatok a levantei kereskedelem XVII. század eleji történetéhez Még napjainkban is köztudatban ól az a történeti felfogás, hogy az 1492-vel kezdődő nagy földrajzi-kereskedelmi felfedezések végérvényesen tönkre tették a levantei kereskedelmet.1 Az óceáni út győzelme azonban korántsem következett be máról holnapra; a két egymással versenyző kereskedelmi útvonal harca még a XVII. század első negyedében is tartott, váltakozó krízisekkel és fellendülésekkel, amely hol az óceáni, hol a földközi-tengeri úton jelentkezett. A levantei kereskedelem e késői, de még mindig virágzó korszakát szeretnénk megvilágítani olyan török nyelvű források adataival, amelyek írásbeli sajátosságuk miatt eddig kiaknázatlanul hevertek az egykori szultáni szeráj levéltárában, Isztanbulban. A szerencsés véletlen a Földközi-tenger éppen egyik legfontosabb kereskedelmi gócpontjának, Aleppó kikötőjének, Alexandrettenek vámnaplóit juttatta kezünkbe levéltári kutatásaink során. Ezeknek adatait, a levantei kereskedelem történetébe illesztve, kívánjuk az alábbiak során bemutatni. 1599 őszén nagy riadalmat okozott Aleppóban a keletről fűszerrel hazatért holland hajók híre,2 közli William Clarke angol kereskedő, s örömmel jelenti megbízóinak, hogy szerencsére éppen akkor vette ennek hírét, amikor tíz zsák szegfűszeget akart megvenni; most Aleppóban fűszer helyett, mint a többi kereskedő, ő is selymet vásárol.3 A levantei fűszerkereskedelem helyzete azonban egyelőre nem vált olyan kritikussá, mint amilyennek az a riadalom első pillanataiban látszott, mert a Kelet-India felé kibontakozó kereskedelem a XVI. és XVII. század fordulóján, az Óceán és a kalózok pusztításai miatt, még nagy nehézségekkel küzdött. Szinte azt lehet mondani, hogy ebben az időben „szállítási krízis uralkodott az Óceánon".4 Ez kényszeríthette a hollandokat még 1611-ben is arra, hogy a Németországba szállított nagymennyiségű fűszert mégis a Levanteban szerezzék be.5 Az aleppói riadalom elcsendesedése után tehát még továbbra is igen élénk kereskedelmi élet folyhatott a Földközi-tenger keleti partjain. Ahogyan Pedro Teixeira útleírásában 1605-ben feljegyezte, Aleppóban a velenceieknek 14 kereskedő-házuk volt ós 1 — 1 1/2 millió dukát értékű forgalmat bonyolítottak le minden évben 4—б hajóval.6 Behozataluk 5 — 6000 vég gyapjúszövetből, még ennél is több selyemből ós brokátból, sok karmazsinból és ezüstpénzből állt. Ennek ellenében nyers selymet, indigót, gubacsot, gyapotot, gyapotfonalat, fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót, pisztáciamandulát, drágakövet, igazgyöngyöt, aranypénzt és még sok más árut vittek ki. A franciák mintegy 800 000 dukát értéket kitevő forgalmat bonyolítottak le több, mint húsz hajóval. Behozataluk csaknem teljesen ezüstpénzből állt. Teixeirának feltűnt, hogy öt házukba sokkal többen jöttek-mentek, mint a velenceiekébe. Az angoloknak három kereskedő házuk volt és üzleti forgalmuk évente 300 000 dukátot tett ki. Főleg karazia posztót ós más szöveteket, továbbá ólmot, ónt, rezet, fegyvert és ezenkívül némi készpénzt hoztak be minden évben két-három hajón. Legkevesebbet, évente 150 000 dukátot, a hollandok forgalmaztak, akik ekkor csak két kereskedő házzal rendelkeztek Aleppóban.' 1 Ezt a felfogást juttatja kifejezésre még M. M. Szmirin is: Világtörténet IV. köt. (Bpest. 1963) 102.1. * Batamról tért haza 14 hónapi hajózás után 4 holland hajó. I.d. The Dutch Navigations to the East Indies out of their own Journals and other Histories, megjelent: Hakluyt extra series vol. V. (Glasgow 1905) 201—202.1. 3 William Clarke levelezését ismertette P. R. Harris: An Aleppo Merchant's Letter-Book. The British Museum Quarterly vol. XXII (I960). 67. 1. Az aleppói riadalomról más angol kereskedő is irt, ld. Elizeus Sotheren 1599. dec. 1-én Aleppóban kelt levelét, kiadta W. Foster: The Travels of John Sanderson in the Levant 1584—1602 (London 1931) 189—190. 1. ' F.Braudel: La Méditerranée et le Monde méditerranéen à l'époque de Philippe II. Paris 1949. 446.1. » Calendar of .State Papers Venetian, vol. XII (1610—1613) 249. 1. ' A Velencei Köztársaság aleppói konzuljának jelentése szerint a velenceiek kereskedelmi forgalma 1603-ban is másfél millió dukátot tett ki. Ld. G. Berchet: Relazioni dei consoli Veneti nella Siria. Torino. 1868. 122. 1. ' The Travels of Pedro Teixeira, közzétéve: Hakluyt, series II. vol. IX. London. 1902, 118—121. 1.
