Századok – 1967
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424
1434 FOLYÓIRATSZEMLE 1434 zer erős fenntartással fogadta tanítványa, Rát Mátyás állásfoglalását. — FABÓ IRMA: A radikális sajtó kialakulása: Világ 1910—1914 e. írása sajtótörténeti gazdag adatközlése mellett a hazai szabadkőművesség XX. századi történetében is hiteles eligazítást ad. — TARDY LAJOS: Egy XVI11. század végi magyar újságíró és könyvtáros élete és működése c. közleménye Dobsa Ferenc rendkívül változatos politikai állásfoglalású életútját ismerteti. Dobsa egyházellenes volt, ugyanakkor hű embere Eszterházy püspöknek. Egyházi patrónusai halála után Jénában tanult, majd Pétervárott folytatott orvosi gyakorlatot. Végül „szabad eszmékért Szibériába száműzetett". 82.óvf. (1967) 1. sz. —MÁLYUSZ ELEMÉR: A Thuróczy-krónika ЛТ. századi kiadásai c. tanulmánya szerint az augsburgi változat a brünni alapján készült, az eredeti kézirat ismerete nélkül. A „második Attila" jelző megfogalmazását a szerző nem tulajdonítja Thuróczynak. Az augsburgi kiadás rajza szerinte hazai eredetű. A költemény versfőiben évszám van elrejtve. Mályusz összevetette a brünni szöveget Domanovszky forráskiadásával; eredménye: „A Thuróczy-kiadás alapjául szolgáló krónika-variáns ahhoz áll a legközelebb, amelyet Domanovszky V3 jegygyei jelzett." Főképpen a nevekből bizonyítja ezt. — DEZSÉNYI BÉLA: A Magyar Kurír és a cenzúra 1787 —1793 c. tanulmánya első sorban Szacsvay Sándor szerepével foglalkozik. Kiemeli antiklerikális publicisztikáját. Megvilágítja a cenzúra-bizottság működését. A szerző végül is ismerteti Grossinger Rudolf életét és tevékenységét. — TURCZEL LAJOS: A csehszlovákiai magyar folyóiratirodalom kezdetei c. közleménye értékes adatokat ismertet a csehzlovákiai magyarok politikai történetéről is. 2. sz. SINKA ERZSÉBET: A Kelet Népe 1935—1939 c. tanulmánya — az írás elsődlegesen sajtótörténeti célkitűzése mellett — megvilágítja a népi írók egyik csoportjának a belpolitikai élethez való viszonyát. Adatokkal ismerteti az akkori Kisgazda Párt és a Kelet Népe kapcsolatát. — KTNDLOVITS KÁLMÁN: Régi Irodalmi Szemle (Staré Noviny Literarneho Umeni) c. közleménye a XVIII. századi szlovák egyházi értelmiségnek a felvilágosodás eszméit terjesztő folyóiratát ismerteti. — H. MAGYAR NYELV LXXII. évf. (1966) 2. sz. — RÁSONYI LÁSZLÓ: A Kiskunság középkori helyneveihez c. tanulmányában öt török személynévi eredetű kiskunsági helynevet magyaráz. A Szó- és szólásmagyarázatok rovatából történeti érdeklődésre tarthatnak számot a következők: GRÉTSY LÁSZLÓ az 1811-ben telepített debreceni szőlős-, ill. gyümölcsöskert, a ,Sestakert' nevének első tagját a latin sexta-val hozza összefüggésbe. Az elnevezés szerinte a jelzett földterület kiosztásának, felparcellázásának ma már ismeretlen módozatára utalhat. — KUNSZERY GYULA két megoldási javaslatot is tesz nyelvünk rejtélyes eredetű, sokat vitatott mesés országnevével, a Bergengóciával kapcsolatban. Az egyik szerint a svéd Gotia tartomány és a szemközt levő norvég kikötőváros, Bergen nevének összekapcsolásából keletkezett volna. Második magyarázata szerint a görög Boiótia tartomány latin Beócia nevének madárnyelvesített debreceni diáknyelvi változata rejtőznék benne egy ilyen fejlődési soron át: Beócia > (madárnyelvesített) +Bergergócia > Bergengócia. — A Nyelvtörténeti adatok rovatban PAPP LÁSZLÓ GYULA 400 évvel ezelőtt, Zrínyi Miklóssal egyidőben elesett vitéz kapitányának, Marinith Horváth Ferencnek 1566. június 6-i végrendeletét, TÖRZSÖK GYULA 1622-ből egy kolozsvári ötvösműhely szerszámkészletének jegyzékét, KOVÁCS ISTVÁN pedig nagyszombati szótörténeti adalékokat közöl betűhív írásban. 3. sz. — DEME LÁSZLÓ Egy meggyőző magyarázat a beszéd eredetéről címen Grace Andrus de Laguna amerikai antropológusnak új elméletét és módszerét méltatja. A szerző nem a nyelv eredetét, fejlődésót teszi vizsgálata tárgyává, hanem a beszédet. Elemzésében nem a beszéd formája vagy szerkezete a kiindulópont, hanem funkciója. A beszéd társadalmi funkciója — az állati kiáltással teljesen megegyezően — a csoporttagok tevékenységének koordinálása. Az ember ősének fáról való leköltözése, a felegyenesedés, a kéz felszabadulása, a szerszámok felhasználása, majd készítése, a vadászat, az utódnevelés megváltozott formái és körülményei stb. az ember számára az állatinál jóval hajlékonyabb és hatékonyabb jelzésrendszer kialakítását tették szükségessé, ha mint közösség fenn akart maradni. Megfelelőképp koordinálni kellett az egyéneknek mint csoporttagoknak a tevékenységét. Ezt a fő megállapítást G szerző a nyelvstruktúra részletes elemzésével is alátámasztja. — BENKŐ LORÁND: Az anonymusi hagyomány és a Csepel név eredete c. kétrészes tanulmánya tagadja az Árpád fejedelem állítólagos kun lovászmesterére vonatkozó anonymusi hagyomány hitelességét s a szigetnek Anonymus nyomán