Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYÓIRATSZEMLE 1433 törekvések léptek fel. Ezek kapcsolódtak a korszak modernista, proletkult irányú szocialista drámatörekvéseihez, Mayerhold és Piscator munkásságához, valamint a primitív művészeti formákhoz visszanyúló, főleg képzőművészeti törekvésekhez. Kimagasló szerepe volt az emigrációban Mácza Jánosnak, itthon pedig Palasovszky Ödönnek. — KOVÁCS JÓZSEF: Szocialista irodalmunk filológiai kutatásának kérdéséhez. Helyesbítő megjegyzéseket közöl a hatkötetes új Magyar Irodalom története utolsó kötetének a szocialista emigráns irodalmat tárgyaló fejezetéhez. — BÄSCH LÓRÁND: A tíaumgarten-alapítvány a végrendelettől az életbelépésig. A Baumgarten-alapítvány egykori kurátorának irodalmi értékű visszaemlékezése. Az alapítvány életbelépését ábrázolva rendkívül szemléletes képet ad az 1927-es év keresztmetszetében a késői Bethlenkorszak irodalmi életéről. Móltatja az Est-lapok rendkívüli szerepét az irodalom pártolásában. Portrét rajzol Babits és Mikes Lajos alakjáról. Kortársi elfogultságával együtt is figyelemreméltó ábrázolását adja Klebelsberg kultúrpolitikájának. — Sz. * KÖZGAZDASÁGI SZEMLE XIII. évf. (1966) 7 — 8. sz. — BEBEND T. IVÁN: Az 1946. évi stabilizáció c. cikkében az „Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948" c. monográfiájának forrásanyagára támaszkodva elemzi a stabilizációt megelőző infláció méreteit, a stabilizáció előkészítését és eredményeit, a stabilizációs kényszerhelyzetből és az akkori helyes kényszerintézkedésekből következő árrendszer sajátosságait. 11. sz. — MOLNÁR FERENC: AZ imperializmus lenini elméletének néhány problémája és a mai kapitalizmus c. vitacikkében azt vizsgálja, hogy mennyiben és hogyan érvényesülnek az imperializmus Lenin által kifejtett sajátosságai és törvényszerűségei a mai világban. Elemzését a lenini imperializmus-elmélet két ismérve — a tőkekivitel és tőkefelesleg, másrészt a világ területi felosztása ós a gyarmatok kérdése — köré csoportosítja. - ff. J. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE X. évf. (1966) 5. sz. — A folyóirat rövid nekrológot közöl Molnár Erikről, méltatva életművét. — MOLNÁR LÁSZLÓ: A marxista szociológiai szakkutatás elméleti kategóriái és a történelmi materializmus c. tanulmánya a történész számára is igen fontos társadalmi, szociológiai kategóriák marxista megközelítésére tesz kísérletet. — SOMOGYI JÁNOS: AZ ifjú Plehanov politikai-ideológiai fejlődése (1876—1883) c. tanulmánya arra a kérdésre keres választ, hogy miként jutott el Plehanov a narodnyikizmustól a marxizmusig. Cáfolja azt a nézetet, mely szerint a fiatal Plehanov míg a marxizmust magáévá nem tette, a forradalmi demokrata ideológia alapján állott. Az 1860-as évek Oroszországának társadalmi, politikai viszonyait vázolja fel, s igyekszik ezek alapján magyarázni a narodnyik ideológia kialakulását, mind jelentősebbé válását az orosz forradalmi mozgalomban. Szerző szerint Plehanov gyakorlati indításból (munkakörök szervezése —1876; stb.) jutott el a narodnyik eszmék tagadásáig, a munkásosztály jelentőségének felismeréséig. A munkásokat még „a parasztforradalom tartalékának" a „parasztság részének" tekinti, de mind alaposabban ismeri meg helyzetüket, s hamarosan eljut a munkásság önálló szerepének felismeréséhez. A narodnyikizmus nyílt bírálata a narodnyikmozgalom 1879-es szakadása után kezdődik Plehanov írásaiban, majd Oroszország elhagyása (1880) után mind közelebb kerül a marxizmushoz, s rövidesen elméleti síkon is szakít a narodnyikizmussal. A szerző végül ismét mérlegre teszi a különböző korabeli eszmei áramlatok (pozitivista szociológia, forradalmi demokratizmus) Plehanovra gyakorolt hatását. — Q. MAGYAR KÖNYVSZEMLE 81. évf. (1966) 4. sz. — MEZEY LÁSZLÓ: A latin írás magyarországi történetéből. III. Az írásbeliség intézményeinek írástechnikája c. tanulmány az írástechnikát művelődés-és társadalomtörténeti összefüggésében vizsgálja. A XIII. században az új írásbeliség rendszere megkívánta a nagyobb számú írástudó értelmiséget. A fennmaradt okleveles anyag elemzéséből a szerző arra következtet: „Nem beszélhetünk kifejezetten egyházi és világi írástechnikáról, hanem egy klerikus-notariusi és klerikus-scriptori praxisról. Amíg a kancellária, az országos méltóságok nótáriusainak technikája a kor színvonalán álló volt, addig a hiteleshelyek írástechnikája meglehetősen elmaradott volt." — KÓKAY GYÖRGY: Rát Mátyás röpirata II. József ellen a magyar nyelv érdekében c. tanulmánya rámutat azokra az okokra, amelyek a felvilágosodás hazai képviselőinek magatartását egy bizonyos ponton megváltoztatták II. Józseffel szemben. Rát írása a magyar nyelv kiirtása ellen megelőzött minden más tiltakozást. Tiltakozó soraira felfigyelt Herder is. Jellemző, hogy Schlö-21 Századok 1967/6