Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

1432 FOLYÓIRATSZEMLE 1432 kereseket vizagálja. Az átmenőforgalom Erdélyből a Felvidékre a XVII. században még Debrecen cívis polgárságának fő jövedelmi forrása volt. A távolsági szállításokat lebonyolító fuvaros elem a szekeresek, ekkor kb. a cívis lakosság negyedót tette ki. A XVIII. században a kereskedelmi utak változásával, az átmenő forgalom csökkenésével a szekeresek száma is csökken. Jelentős mértékben nő azonban a helyi szállításokat lebonyolító szegényebb fuvaros elem, a cívis társadalom legalsó rétegét alkotó talyigások száma. A tanulmány részletesen vizsgálja a fuvarozás munkatechnikáját és munkaszervezetét. — NAGY GYULA: A népi olajütő technológia Baranya megyében. A Baranya megyei sásdi járásbeli Mekényes egykori német telepes község két, a XV111. század elején létesült s a XX. század elejéig működött olajütő malmának technikatörténeti szempontú monografikus feldolgozása. — A Kisebb közlemények rovatban: BALOGH ISTVÁN: Adatok a vályog-és faépitkezés történetéhez 1792-ből; PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön; MOLNÁR JÓZSEF: Adatok vasmüvességünk ismertetéséhez c. írásokat közli a folyóirat e száma. — Sz. FILOLÓGIAI KÖZLÖNY XII. évf. (1966) 3 — 4. sz. — MÁLYUSZ ELEMÉR: Thuróczy János krónikája és a Corvina c. tanulmánya azt vizsgálja, hogy a krónika szerzője milyen forrásokat használt. Thuróczy forrásait tanulmányai során, majd a kancellária könyvállományából, végül a Corvina gyűjteményében ismerte meg. Az utóbbiból származó források közvetve megsejttetik Mátyás kulturális ízlését és törekvéseit. — MÉSZÁROS ISTVÁN: Szálkái László fogalmazási tankönyve 1490-ből c. írásában a tankönyv elemzése mellett egyes részek bemutatásával rámutat művelődóstörténeti értékeire. Számos társadalomtörténeti utalással is találkozunk. Megismerjük a pataki tanárnak, Kisvárdai Jánosnak szellemi profilját. — DÜMMERTH DEZSŐ: Történetkutatás és nyelvkérdés a magyar—Habsburg viszony tükrében. Kollár Ádám működése c. tanulmánya a XVIII. század végének történeti kutatásival foglalkozik. Bécs Kollár Ádám által képviselt törekvéseinek gyökerei a XVII. század első felébe nyúlnak vissza. Az örökségképpen kapott törekvés: a magyar szabadságjogok megsemmisítése és a magyar állam keretei között idegeneknek letelepítése. A szerző a kortási megnyilatkozások elemzésével rajzolja meg Kollár Ádám emberi és politikai vonásait. — TARDY LAJOS: A. I. Turgenyev és Magyarország c. közleménye Turgenyev göttingai magyar barátait, ismerőseit mutatja be. Közli a szerző Turgenyev 1804-ben Pesten keltezett leveleit. — V. WINDISCH ÉVA: Egy századeleji kulcsregény és politikai háttere c. írása az Edmund Steinacker vezette hazai német nemzetiségi mozgalom és Adam Müller-Guttenbrunn Götzendämmerung-ja közti összefüggést ismerteti. A fentemlített regény szerzője Steinacker barátja volt, a Deutscher Klub tagja. 1907-ben mint Ferenc Ferdinánd követője, az ő szellemében írta meg kulcsregényét: hirdeti, hogy a magyarországi németek segítséget csak az uralkodótól várhatnák. — H. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK LXX. évf. (1966) 5 — 6. sz. — DEGRÉ ALAJOS: Szabó Dezső sümegi fegyelmi ügye. Szabó Dezső ellen sümegi tanár korában 1913-ban fegyelmi eljárás folyt egy antiszemita kiszólása miatt, amely egyben a katolikus vallás gyalázásának is minősült. A közlemény az eddig — Nagy Péter könyvéből — ismertnél nagyobb részletességgel tárja fel az esetet. — POMOGÁTS BÉLA: Gulyás Pál irodalmi elvei. Gulyás Pál jellegzetes poéta doctus volt. Már beteges testalkata is magányra predesztinálta; világképének döntő forrásai olvasmányélmények voltak, a filozófiai világképnek életében és irodalmi munkásságában egyaránt kiemelkedő szerepe volt. Indulásakor döntően befolyásolta Spengler koncepciója. Az ő nyomán a modern társadalmat nyomasztó, szellem-ellenes civilizációnak érezte. Vele szembeállította a kultúra vélt ősforrását, a mítoszt, melyben a népi kollektivitás ösztönös erőinek kibontakozását vélte fellelhetni. A Kalevala alapján kereste egy magyar népi mítosz megteremtését. Ebben a körben mozogtak Debrecen lokális hagyományai felélesztését és ápolását célzó törekvései is. — A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vitája ,,A magyar irodalom története" című kézikönyv ötödik és hatodik kötetéről. A vita 1966. május 4-én zajlott le. A referátumot TAMÁS ATTILA, a korreferátumokat SÜKÖSD MIHÁLY és KOCZKÁS SÁNDOR tartotta. A referátumot a folyóirat teljes terjedelmében közli, a korreferátumokat és a vitát ismerteti. — R. KOCSIS RÓZSA: A két háború közti magyar baloldali drámai-színpadi avantgard problémájához. A közlemény kiegészítésül kíván szolgálni a Magyar Irodalom Története kézikönyv hatodik kötete drámatörténeti fejezetéhez. Megállapítja, hogy a húszas években az elsekélyesedett polgári naturalista dráma egyeduralmának ellenhatásaként Magyarországon is baloldali avantgard dramaturgiai