Századok – 1967

Történeti irodalom - Amerikai történészek az Osztrák-Magyar Monarchiáról (Deák István) 1402

TÖRTÉNETI IRODALOM 1405 National Reform in the Habsburg Monarchy, 1848—1918 (A soknemzetiségű birodalom. Nacionalizmus és nemzeti reform a Habsburg-monarchiában)' magyar szakkörökben bizonyosan jól ismert. E részletes tanulmány célja, hogy bemutassa azokat az ellentétes erőket, amelyek egyrészt a Monarchiát összetartották, másrészt szétforgáesolásához vezettek. Jászi Oszkár: The Dissolution of the Habsburg Monarchy (A Habsburg-monarchia felbomlása)8 hasonló tárgykörű, régibb művének tételével ellentétben Kann nagy jelentőséget tulajdonít a centripetális, a Monarchiát összetartó erőknek és különösen a különféle: konzervatív, jozefinista, centralista, szociáldemokrata összmonarchikus reformterveknek. Kann újabb írása, a magyar történészkörökben erősen bírált The Habsburg Empire. A Study in Integration and Disintegration (A Habsburg Birodalom. Tanulmány a teljessé válás és a szétbomlás folyamatairól)9 azt tűzi ki feladatául, hogy a Monarchia történetéből levont tanulságokat felhasználja egy közép-európai federáció tervének kidolgozására. Kann véleménye szerint a XIX. században kifejlődött „faji nacionalizmus" ugyan erősen megrázkódtatta a Monarchiát, de fennállását nem veszélyeztette. „Vegyük tudomásul", írja könyvében,10

hogy „a nagyon is elkerülhető világháború nélkül a Monarchia talán még ma is fennállana." Ebből az író azt a következtetést vonja le, hogy a középeurópai államok egyesülése igenis megvalósítható. Kann-nak ez az utóbbi műve egy olyan tanulmánysorozat keretében jelent meg, amelynek célja megállapítani, mi az alapja a nemzetközi együttélésnek, szomszéd népek tartós szövetségének. Egyes magyar történészek véleményével szemben itt kell megállapítani, hogy Kann-nak a közép-európai federáció jövőjéről alkotott elképzelései önállóak, noha Nyugaton, és így különösen Ausztriában, sokan osztják Kann véleményét. E sorok írójának legfőbb célja nem Kann és idősebb történész-társai felfogásának ós módszereinek ismertetése. A Monarchia előnyeinek és hátrányainak vitatása többé nem időszerű. A XIX. század történetét politikai síkra vetíteni hiábavaló foglalkozás. Fontosabbnak tűnik ehelyett azokat a monarchiabeli politikai és kulturális áramlatokat vizsgálni, amelyek meghatározták a XX. század közép-európai fejlődését. Szerencsére a fiatalabb amerikai történésznemzedék ezeknek az áramlatoknak a tanulmányozását tűzte ki feladatául. Ezekre az újfajta tanulmányokra kívánunk most néhány példával rámutatni. Tudvalevő, hogy az angolszász országokban a német nemzeti szocializmus és antiszemitizmus mind a történészek, mind az olvasók kedvelt témája. Gondoljunk csak William L. Shirer: The Rise and Fall of the Third Reich (A harmadik birodalom tündöklése és bukása) című közel ezer oldalas írására, amely mind Angliában, mind az Egyesült Államokban hónapokig szerepelt a „bestseller"-listán és több millió példányban kelt el. Nem meglepő tehát, ha a fiatal Közép-Európa-szakértők is előszeretettel foglalkoznak a német nemzeti szocializmus és antiszemitizmus osztrák-magyar monarchiabeli eredetének kérdésével. A közép-európai antiszemitizmus egyik legkiválóbb ismerője P. G. J. Pulzer, a Cambridge-i egyetem volt tanárának, Hugh Seton-Watsonnak tanítványa, akinek az osztrák és német antiszemitizmus keletkezéséről és terjedéséről szóló doktori értekezése most könyvformában is megjelent.11

Pulzer tétele, hogy az antiszemitizmus nem világjelenség, vagy legalábbis annak okait illetően nem szabad általánosítani, hanem minden állam antiszemitizmusa e terület különleges helyzetének a következménye. Miért különbözött olyan élesen az amerikai és angol zsidók gazdasági és társadalmi helyzete Ausztria-Magyarország zsidóságáétól? Miért nem fejlődött ki komoly antiszemitizmus az angolszász országokban ? Hogyan lehet az, hogy a cári Oroszországban zsidók milliói végeztek fizikai munkát, dolgoztak gyárakban, amíg Németországban és Ausztria-Magyarországon a zsidók foglalkozási ágak szerint való elosztása rendkívül egyenetlen volt, és a zsidó gyáripari munkások, a fizikai dolgozók arányszáma mindvégig alacsony maradt? A szerző ezekre a kérdésekre azt válaszolja, hogy Angliában és az Egyesült Államokban az iparosodás elnyelte az aránylag csekély számú zsidóságot és jelentős részüket a proletariátus soraiban tartotta. A cári Oroszországban viszont az igen nagy számú zsidóság az éhhalál elől volt kénytelen fizikai munkát vállalni, a gyorsan épülő nyugat-oroszországi és lengyelországi gyárvárosokba vándorolni. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az angol—amerikainál nagyobb számú és az oroszországinál műveltebb és tetterősebb zsidóság több ellenállóerővel rendelkezett, és nagyrészt megőrizte függetlenségét. Mi több, a zsidóság—kihasz' New York, 1950. tíj kiadás: 1964. •Eredeti kiadás: Chicago. 1929. Űj, népszerű papírkötésű kiadás: Chicago. 1961. »New York. 1957. " Kann: The Habsburg Empire. 24. 1. 11 P. O. J. Pulzer: The Rise of Political Anti-Semitism in Germany and Austria. New Y ork. 1864