Századok – 1967
Történeti irodalom - Amerikai történészek az Osztrák-Magyar Monarchiáról (Deák István) 1402
1402 TÖBTÉNETI IRODALOM tevékenysége apologiája tendenciáját" látja. Ily módon azután a szerző lényegében a jugoszláv kérdés megoldásának nagyszerb-polgári megoldására irányuló változatát fogadja el, és elemzés nélkül elveti a szociáldemokraták „ausztromarxista" elgondolásait. Különösen fontos lett volna pedig a délszláv szociáldemokratáknak a balkáni országok föderatív államszövetség alakítására irányuló célkitűzésének elemzése. Ha esetleg hibásnak is tekintenénk ezt a célkitűzést, mégis csak a jugoszláv szervezett munkásság nemzetiségi programjaként kell értékelnünk, viszont az egyesülési törekvés szerb polgári változatát úgy kell tekintenünk, mint amelyet a jugoszláv dolgozó tömegek még megvalósultában, 1918 után sem fogadtak el — mint amely egyesítette ugyan a jugoszláv népeket, de nem jelentette a jugoszláv egység végleges megoldását. Befejezésül szeretnénk még egyszer hangsúlyozni, hogy Ju. A. Piszárjev nagy és értékes munkát végzett, s hogy könyvében mindazok, akik az első világháború előtti délszláv problémák után érdeklődnek, a délszláv mozgalmak ismertetésének gazdag, áttekinthető tárházára találtak. KŐVÁGÓ LÁSZLÓ AMERIKAI TÖRTÉNÉSZEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁRÓL* A dualizmus kora a modern amerikai történetírás tükrében Közép-Európa történetének tanulmányozása hatezer vagy esetleg tizenegyezer kilométer távolságból (New York illetve California) nem könnyű feladat, e szakmának amerikai művelői mégis szép eredményekkel dicsekedhetnek. Ami a legfontosabb, Közép-Európa története egyre több kutatót foglalkoztat. A „Habsburg Monarchia Bizottság"1 ma már körülbelül százötven tagot számlál, és a nagyobb amerikai egyetemek mindegyikén akad egy-egy tanár, akinek szakmája a Duna völgye népeinek története. A középeurópai népek történetéről évenként tucatnyi új könyv jelenik meg, ós még a kettős monarchia, a kiegyezés korára is jut minden évben néhány új kiadvány. A téma viszonylagos népszerűségét több ok magyarázza : az amerikai kormány és néhány tudományos intézet állandó érdeklődése és támogatása, a sok millió közép-európai bevándorló gyermekeinek és unokáinak gyakran szenvedélyes erőfeszítése, hogy eredetüket felkutassák, és így „önmagukat" megtalálják, és végül, de nem utolsósorban az amerikai egyetemeken tevékenykedő közép-európai eredetű tanárok nagy száma. Elég az amerikai magyar Who is Whoí-t (Ki Kicsoda?) átlapozni, hogy elámultan állapítsa meg az olvasó: az Egyesült Államokban ezernél többre rúg a magyar eredetű tanárok száma. Talál-e az Egyesült Államokban új és jelentős forrásanyagot Közép-Európa történetének írója ? Ma, szerencsére, e kérdés többé nem döntő jelentőségű, mert megnyíltak a kutatási lehetőségek, és kevés olyan érdekelt amerikai történész akad, aki az elmúlt években ne látogatta volna meg a bécsi, budapesti, prágai vagy bukaresti levéltárakat . De maga az amerikai forrásanyag sem megvetendő, ós a múltban, az utazási nehézségek idején, nem egy értékes, Közép-Európával foglalkozó tanulmány született az amerikai levéltárakban. Említésre méltó a californiai Stanford városában szókelő Hoover Intézet, amelynek az első világháborúra ós az Osztrák-Magyar Monarchia forradalmi mozgalmaira vonatkozó jelentős iratgyűjteménye ma még nagyrészt feldolgozatlan. Nem kevésbé értékes az amerikai külügyminisztérium levéltára, amely még sok fontos okmányt rejt. A washingtoni nemzeti könyvtár, a Library of Congress, tizenhárom millió kötetet számláló könyv- és harminc millió tételt meghaladó kéziratgyűjteménye szintén elsőrangú forrás. Az amerikai egyetemeken, így a Harvard egyetem könyvtárában, a chicagói és indianai egyetemeken mindenfelé akad kiadatlan közép-európai tárgyú önéletrajz, levélgyűjtemény és emlékirat. A közép-európai történész igazi paradicsoma azonban New York városa.2 A városi közkönyvtár, a New York Public Library, nyolc millió kötetet őriz. Rendkívül jelentős a könyvtár külön Slavica és Judaica gyűjteménye. Alig valamivel kisebb a New York-i Columbia egyetem könyvtára, amelynek különösen finn-ugor anyaga kiváló. A Columbia Egyetem könyvtárában megtalálja a kutató Szilágyi Magyar Tör* A Századok szívesen adott helyet Deák professzor beszámolójának, noha nem minden kérdésben osztja felfogását; ez az érdekes beszámoló azonban kiinduló pontul szolgálhat a nézetek hasznos megismeréséhez. ^Szerk.) 1 United States Committee to Promote Studies of the History of the Habsburg Monarchy. A bizottság székhelye: Rice University, Houston, Texas. Titkára: R. John Rath professzor. 2 Lásd Solomon Wank: Resources in New York City for the Study of Habsburg, Austrian and Hungarian History. Austrian History Newsletter. 1962. 8. sz. 55—86. 1. Az Austrian History Newsletter (a neve ma: Austrian History Yearbook) a Habsburg Monarchia Bizottság sokszorosított (ma: nyomtatott) időszaki kiadványa.
