Századok – 1967

Történeti irodalom - Anuarul Institutului de Istorie şi Archeologie; Iaşi (Ism. Szász Zoltán) 1396

TÖRTÉNETI IRODALOM 1399 figyelmet egy másik jelenségre is: míg ugyanis Londonban a Szociáldemokrata Federáció és a Szocialista Liga vezetői az 1880-as években éles harcban álltak egymással, az északi ipari területeken és sok helyi szervezetben a két szocialista párt jól együtt tudott működni. Ezek az alkalmasinti, helyi munkásegységtörekvések időnként nagyobb lendületet is kaptak, jelentősebb vezetők karolták fel, de eredményre mégsem vezettek, aminek okait az olvasó Bünger könyve alapján jól megismerheti. A szerző néhány bonyolultabb, ellentmondásos történeti szereplő, illetőleg politikai áramlat bemutatásánál különösen maradandót nyújt. Míg Hyndmannel szemben érezhető ellenszenvvel viseltetik, Edward Aveling esetében nemcsak politikai érdemeit, a marxista eszmék terjesztését húzza alá, hanem emberi fogyatékosságait bemutatván, Engels védőszempontjait veszi át. Emberi portrékat kapunk Keir Hardieról, kisebb mértékben Will Thorneról ós Tom Manról, az akkori igazi munkásvezetőkről is. Az olvasó emlékezetében marad az anarchista mozgalom hullámzásának okfejtése is. A fellendülést Bünger ugyan kevésbé meggyőzően magyarázza (Kropotkin személyes intellektuális befolyása s a chicagói anarchista munkásvezetők pere), mint a hanyatlást, ami a nagy munkanélküli tüntetések határozott rendőri szétverésén, s egyúttal a közeli forradalmi remények szótfoszlásán, a tömegek tehetetlenségének átmeneti felismerésén át vált ekkor köztudottá. Az anarchista, s általában a közeli forradalomban reménykedő voluntarista illúziók szótfoszlásával, illetőleg az 1880-as évek második felében kezdődő gazdasági fellendüléssel magyarázza viszont a szerző a fábiánusok megerősödését, akiknek értékelésében Engels megállapításait követi nyomon. Bünger külön fejezetet szentelt két, az egész nemzetközi munkásmozgalmat érintő megmozdulásnak: a II. Internacionálé 1889. évi megalakulásának s az 1890. évi első nemzetközi május l-nek. Az első esetben a részletes kifejtés mellett Bünger az angol munkáscsoportosulások, lapok állásfoglalásait is bemutatja, a második esetben pedig május 1-е londoni megünneplésének előtörténetét, majd lefolyását ismerteti. Végeredményben május 1-ét a szakszervezetek, a Hyndman vezette szociáldemokraták s a többi szocialista csoport külön-külön ülte meg — de sikerként lehetett elkönyvelni, hogy a központi jelszót, a 8 órás munkanap elismertetését ekkor a maradi, a liberális párt befolyása alatt álló szakszervezeti vezetők is elfogadtatták. Bünger itt megjegyzi, hogy sokan ekkor azt hitték, hogy a marxistákat-szocialistákat összefogó „8 órás Liga" tartós életű lesz, s általános mozgalmi fellendülést tud biztosítani — de nem így történt. A már megszilárdult trade-unionok mellett nem maradt számára hely — 1891-ben szétporladt. Külön fejezetben tárgyalja a szerző az ismertebb 1889. évi nagy sztrájkharcokat is. Erdeme, hogy kiterjedt sajtó-memoir és egyéb, különféle jellegű könyvészeti anyag alapján nem annyira a részmozzanatokat világítja meg, hanem azt, hogy miként váltak a szocialista munkásvezetők e nagy sztrájkok, s a tanulatlan munkások szervezésének ihletőivé, vezetőivé (ehelyütt Annie Besant, Will Thorne, John Burns, Tom Man alakja tűnik fel a könyv lapjain). A szocialista mozgalomról festett körkép a Független Munkáspárt (ILP) bemutatatásával zárul. Ez a fejezet azonban elnagyoltabb az eddigieknél. A szerző itt is bemutatja a vezetőket, viszonylag részletesebben foglalkozik a megalakulással, s érzékelteti, hogy Engels milyen nagy reményeket fűzött az induláshoz, hiszen némi kivárás után pártolólag is fellépett az ILP mellett, noha vezetőinek képességei, képzettsége iránt kezdettől aggályai voltak. Bünger hangsúlyozza az ILP szervezeti gyengeségét, a központi vezetés hiányát, hogy kezdeti radikálisabb irányvétele után a reformizmus felé tolódott el, s szerinte ennek tulajdonítható, hogy az ILP sem lett valóban szocialista tömegpárt. Bünger könyvét bőséges bibliográfiai mutatóval és annotált névmutatóval látta el, amivel hasznos segítséget nyújt az érdeklődők tájékozódásához. JEMNITZ JÁNOS