Századok – 1967
Tanulmányok - Galántai József: Osztrák–magyar egyezkedés 1865–67 1265
1304 GALÁNTAIJÓZSEF „A Hon esti lapja" engedélyezését is.16 3 A kormány által támogatott lapok mind jelentősebben visszaestek, bár a szubvenció emelkedett.16 4 Amellett a kormány által támogatott pesti román lap, a Concordia „kétes magatartást" kezdett mutatni, amiért a szubvenció leállítását latolgatták.165 A negyedik évnegyed elején — általános időszaki jelenség az akkori sajtókiadásban — valamennyi lap példányszáma csökkent. A Pesti Napló és A Hon is egyaránt 700—700 példánnyal.16 6 De ezt a visszaesést az év végére AHon teljesen kiegyenlíti, míg a Pesti Napló csak 400 emelkedést ér el.16 7 A hivatalos Sürgöny, melynek szerkesztését Kecskeméthy Aurél átvette, az átmeneti periódusban most első ízben mutat 1866 végén emelkedést.16 8 Az 1866. november 19-én ismét összeülő országgyűlést minden oldalról nagy érdeklődés előzte meg, mert itt lehetett lemérni, milyen mértékű a politikai eltolódás. A klubok alakításakor kiderült, hogy bár a Tigris-szállóban tanyázó balközép javára erősödés ment végbe, az Európa-szállóban székelő Deák-klub szilárd többsége változatlanul megmaradt. A két párt most ellenségesen szembenállva várta az országgyűlés megnyitását. Együttműködésüknek vége szakadt. Az elnapolás után ismét munkához látó országgyűléshez intézett királyi leirat lényeges eltérést mutatott az egy évvel korábbival szemben. Míg ott még az októberi diploma és a februári pátens szerepelt a közös ügyek körének és kezelési módjának kiindulásaként, itt a közösügyi albizottság (15-ös bizottság) munkálata, mint megfelelő kiindulópont nyugtáztatott. A leirat ugyanakkor annyiban azonosságot mutatott az egy évvel megelőzővel, hogy most is a kiegyezkedés kérdéseinek és a 48-as törvények módosításának megoldása után hajlandó csak a felelős minisztérium kinevezésére. Ez azonban itt, miután az országgyűlés 15-ös albizottságának munkálatával szemben Bécs nem jelzett áthághatatlan különbséget, most valóban meglehetősen formális jellegű. Mégis a válaszfelirati vita középpontjába az a kérdés kerül, folytassa-e a közösügyi bizottság a munkát a felelős kormány kinevezése előtt, vagy sem. A kormány kinevezésének követelésében általános az egység, s a felirati tervezetnek erre vonatkozó részét mindkét liberális irányzat elfogadja. A 13. pontot azonban, amely arra utal, hogy a 67-es bizottság mindenképpen folytatja munkáját, a liberális balszárny ellenezte. Ennek a pontnak a védelme alkalmat adott a Deák-pártiaknak, hogy kiegyezési álláspontjukat indokolják, elsősorban annak fejtegetésével, hogy az mint szövetség miért érdekük. Legvilágosabban Horvát Boldizsár szólott, akinek ez a kiállása is hozzájárult ahhoz, hogy tárcát kapott a februárban kinevezett kormányban: „a königgrätzi vereség Ausztriát alapjaiban megrendíté, anélkül azonban, hogy Magyarországnak pozitív előnyt nyújtott volna. A helyzet ránk nézve csak annyiban változott, hogy a veszély azóta nem annyira Ausztria részéről, hanem más oldalról fenyeget bennünket, s hogy az új ellenség ellen épen az lehetne legtermészetesebb szövetségesünk, aki eddig legnagyobb ellenségünk volt... Ausztriát ugyanazon elemek fenyegetvén dissolutióval, melyek Magyar-1ВЗ D—185. 1334/1866. 164 D—185. 74/1867. 165 D—185. 1315/1866. 166 D—185. 1227. 16 'D—185. 76/1867. 168 D—185. 1404/1866; 76/1867.
