Századok – 1967
Tanulmányok - Galántai József: Osztrák–magyar egyezkedés 1865–67 1265
OSZTEÄK-MAGYAR EGYEZKEDÉS 1865 - 67 1297 jelentésével, hogy a horvátok mint politikai „nemzet" állanak a hazában, a más nem magyar ajkúak pedig csak mint a pohtikai magyar nemzet részét képező „nemzetiségek", itt egyetértettek.12 5 A válaszfelirati javaslat képviselőházi tárgyalásánál azonban már komolyabb vitára került sor. A felirati javaslatnak azt a kitételét, hogy a magyar korona államegysége, a birodalom másik részével „mint önálló szabad nemzet más önálló szabad nemzettel" kíván érintkezni,12 6 a nemzetiségi képviselők megváltoztatni kívánták oly módon, hogy itt mindkét vonatkozásban többes számot használjanak. Ilyen tartalmi módosítási javaslatokat nyújtottak be még a vita megkezdése előtt.127 Majd a vitában Sztratimirovics György szerb képviselő mondotta: itt is, ott is „nem egyetlen egy, hanem több nemzet" létezik. Ekkor Deák, akinek igen nagy tekintélye volt az országgyűlésen, megpróbálta a kialakuló vitát elvágni azzal, hogy a felirat mondanivalója szempontjából teljesen mindegy, hogy egyes vagy többes számot használnak, mert hiszen itt a birodalom két felének viszonyáról van szó, függetlenül attól, hogy a két résznek önmagában milyen a tagolódása, s ez utóbbi kérdés majd a nemzetiségi ügyek tárgyalásakor kerül napirendre. De Deák közben kijelentette: „Azt tartom, hogy Magyarországon pohtikai nemzetiség csak egy van."128 A nemzetiségi képviselők természetesen ezzel nem elégedtek meg, és több felszólaló, elsősorban szerb és román nemzetiségiek, támogatták a módosítási javaslatot. Papp Zsigmond román képviselő eközben így felelt Deáknak: „Midőn ezen kényes tárgytól .. . függ a honnak nagyszerű ereje és jövendő boldogsága, azt ne vegyük oly könnyen, mintha ignorálni lehetne, hogy a magyar nemzetiségen kívül e hazában más nemzetiségek is léteznek. Ezt el kell ismernünk és ez által minden további félreértések elháríttatnak."12 9 Mivel a már fentebb említett okokból a nemzetiségi képviselők többségükben nem kívánták a kérdés túlságos feszegetését, a vitaepizódon könnyen túlhaladtak. Két hónappal később már komolyabb formában és élesebben került a probléma, bár ugyancsak epizódszerűen, vitára. Április 21-én a képviselőház egy javaslatot tárgyalt a megoldásra váró kérdések előkészítése végett kikiildendő bizottságokról. Itt szerepelt a nemzetiségi kérdés tárgyában előterjesztendő törvényjavaslat elkészítésére egy 40 tagú bizottság alakítása.130 Szerb nemzetiségi képviselők pótindítványt terjesztettek elő, melyben javasolták, hogy e bizottságba a tagokat az ország nemzetiségeinek kellő figyelembevételével, számuk arányában válasszák meg. E javaslattal szemben elsőnek Deák kért szót és a képviselőház magyar nacionalista beállítottságú többségének nagy helyeslése közepette ismét fejtegette a magyar nacionalizmus alapkategóriáját, azt, hogy Magyarországon csak „egy politikai nemzet" létezik, a magyar. Bizottságok összetételénél — mondotta — már csak azért 125 Lásd Kónyi: i. m. III. köt. 533. 1. 126 Irományok IX. sz. (I. köt. 24. 1.). 127 O. L. К—2. (Országgyűlési Levéltár, Képviselőházi elnöki és általános iratok 1865—68/144; 1865—68/184; 1865—68/188. 128 Ez a deáki megfogalmazás a horvátokra nem terjedt ki. Ugyanis a korabeli magyar közjogi felfogás szerint „Magyarország" közjogi fogalma nem foglalta magában Horvátországot. Magyarországot Horvátországgal együtt a „Magyar Birodalom" fogalma tartalmazta. 129 Képviselőházi Napló I. köt. 266. 1. 1866. febr. 21. 130 Nemzetiségi képviselők még márciusban írásos indítványt nyújtottak be a nemzetiségi kérdést tárgyaló 30 tagú bizottság kiküldésére (eredetijét lásd O. L. К—2 1865—68/251, továbbá a Képviselőházi Irományok közt: 23. ós 24. sz. alatt).
