Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940. ÉVI BÁN У ÁSZSZTRÁJK 117 autókra zsúfoltak és a komáromi várbörtön kazamatáiba hurcoltak. A Telekikormány/belügyminiszterének személyes utasítására 176 nőt is letartóztattak és a komáromi internálótáborban helyeztek el, köztük sokgyermekes és szoptatós anyákat is. A kormány a letartóztatásokon, a megfélemlítő, erőszakos eszközök alkalmazásán kívül egyelőre nem talált más eszközt a sztrájk megszüntetésére. A nyilasok viszont zavartalanul folytathatták sztrájk-kiszélesítő tevékenységüket. Október 17-e után, a sztrájkolok iránti szolidaritás jelszavát kihasználva, sorra állították le a móri, gánti, kisgyóni, szászvári, nagymányoki, az ózdi és a ragyolci bányák munkásait. A sztrájkharc ezen döntő szakaszában a nyilasok október 20-ra ígérték országos fontosságú? események bekövetkezését. A dorogi csendőrségi bizalmi egyének jelentése szerint a nyilas pártvezetőség utasítást küldött a bányászoknak, hogy október 20-ig feltétlenül tartsanak ki. Salgótarjánban olyan hírek terjedtek el, hogy október 20-án a németek megkezdik Magyarország megszállását.10 3 Egy másik hírszerzőtől származó jelentés szerint október 17-én Szálasi Ferenc titkos felhívást intézett a bányászokhoz, melyben felszólította őket, hogy a bányafenntartási munkákat végezzék el, de a munkabeszüntetés mellett mindenképpen tartsanak ki. A felhívás szerint a kormány most már hajlandóságot mutatna a béremelés megadására, mégis ő felhívja a munkásokat, hogy ne » fogadják el a kormány ajánlatát, hanem harcuk folytatásával biztosítsák a lehetőséget a nyilaspárt számára az összes még működő ipartelepek leállítására.10 4 A nyilaspárt titokzatos híresztelései, felhívásai és rémhírei nyomán nőtt a munkabeszüntetések száma és a sztrájkoló bányászok aktivitása is fokozódott. Tatabányán és Dorogon egy-két napig tartó nyugalmi állapot után újból tüntetésekre, letartóztatások elleni tiltakozó felvonulásokra került sor, amelyeket a karhatalom kímélet nélkül feloszlatott. Dorogon motoros tűzoltófecskendőket is „bevetettek" a felvonulók ellen.10 5 Az idő múlása azonban nem kedvezett a nyilas terveknek. Nem sikerült leállítaniuk a bánhidai erőművet, ahová a kormányzat munkásszázadokat és menekülteket vezényelt. Kudarcba fulladt a Salgótarján környéki teljes munkaszünet megvalósítása is, mert bár a Dél-Erdélyből menekült magyar bányászok, amikor értesültek a sztrájkról, megtagadták a munka felvételét, de helyükön maradtak és megfeszített erővel dolgoztak a szociáldemokrata befolyás alatt álló bányászok és a hadseregből kivezényelt, bányász foglalkozású sorkatonák. Nem állt le a MÁV szükségleteire dolgozó komlói bányamű sem, amelynek vezetői megígérték, hogy mindazt megadják munkásaiknak, amit a sztrájkolók más bányákban megkapnak. A hatalmi harc szempontjából az is fontos szerepet játszott, hogy a nyilasoknak egyáltalában nem sikerült más szakmák és iparágak munkásait munkabeszüntetésre rábírni. 1940-ben a magyarországi háborús konjunktúra, ha lendülete különösen az év második felében kissé visszaesett is, továbbra is éreztette kedvező kihatásait. Az újonnan megindult üzemek lényegében felszívták a munkanélküliséget. így a munkások helyzetében, a drágulás és bizonyos élelmiszerek hiánya ellenére, némi javulás mutatkozott. A vidéki ipari városokban, ahol a területvisszacsatolások hatására bizonyos kormánypárti-nacionalista hangulat 103 HIL VKF Ein. l! 5.013/1940. 104 HIL VKF Ein. 1. 5.034/1940. 105 HIL VKF Ein. 1. 5.095/1940.
