Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
118 SZEKERES JÓZSEF alakult ki, a nyilasok nem rendelkeztek komolyabb befolyással. A bányatőkések mesterkedése és a kedvezőtlen terméseredmények nyomán a bányamunkásság és az agrárproletariátus helyzetében rosszabbodás következett be az általános konjunktúra közepette. De bármilyen ügyesen ismerte fel és igyekezett kihasználni a nyilaspárt az e két igen jelentős társadalmi réteg helyzetében és hangulatában észlelt változást, valamint a hivatalnoki kar és a hadsereg egyes vezetőinél megnyilvánuló nyilas szimpátiákat — ezek az erők kevésnek bizonyultak a nyilas pártvezetőség által annyira óhajtott hatalomátvétel megvalósításához. Bekövetkezett végül a nyilasok által annyira döntőnek elhíresztelt október 20-a is, de ezen a napon nem történt semmi, ami igazolta volna a nyilasok előzetes híreszteléseit. A nyilasoknak, miután nem bizonyultak elég erősnek a hatalom megragadására, csakis külső segítség révén sikerülhetett volna Horthyékat kiütni a nyeregből. A nyilaspárt, ismerve belső gyengeségét, az összes hatalomátvételre irányuló terveiben a német fasiszták aktív segítségével kalkulált. Wirt Károly és csoportja is a németek segítségével szövögette terveit, Gruber zavartkeltő terveinek középponti gondolata a német „rendcsináló" csapatok behívása és a nyilas hatalomátvételben való aktív közreműködése volt. Ez rejlett az október 20-ával kapcsolatos híresztelés mögött is. De a nyilasok által várt német segítség elmaradt. A Teleki-kormány idejekorán felismerte a nyilasok utolsó, de legerősebb adujának veszélyességét, és különböző lépéseket tett annak elhárítására. A bányászsztrájkról külföldre továbbított jelentésekben — mert a külföldi hírközlésekre nem vonatkoztatták a belföldön életbeléptetett hírzárlatot — nyiltan hangoztatták, hogy a nyilaskeresztes párt jelszavaival és vezetésével kirobbantott sztrájk veszélyezteti az ország belső békéjét, a gazdasági élet zavartalan menetét.10 6 Telekiéknek a németek felé adott hasonló tájékoztatása ellen védekezett a nyilaspárt, amikor a sztrájkkal kapcsolatban október 26-án közzétett hivatalos nyilatkozatában a következőképpen mosakodott:,,. . .Ugylátszik a kormánynak az a szándéka, hogy a tengelyhatalmak, különösen Németország felé úgy állítsa be a dolgot, hogy a Nyilaskeresztes Párt politikai célok érdekében állította sztrájkba a munkásságot."10 7 Az események további menete azután a nyilaspárt szemre is látványos elfordulását a sztrájktól és a bányászoktól eredményezte, és ebben a fordulatban elsősorban a német fasisztáktól várt segítség elmaradása képezte a döntő okot. Október 24-én állt le másodszor a móri bánya munkássága, de ez már csak utórezgésnek tekinthető a sztrájknak a nyilasok által támogatott szakaszában. Valójában az október 22-én a Rima ózdi bányáiban bekövetkezett munkabeszüntetés tekinthető az utolsó olyan lépésnek, melyet a nyilaspárt kezdeményezett. A Rima ózdi bányáiból elszórtan beérkező küldötteket még Gruber fogadta a nyilas pártközpontban és felhívta őket, hogy az ő közvetítése nélkül ne bocsátkozzanak senkivel se tárgyalásokba. De az Ózd környéki bányák 10 tagú munkásdelegációját október 26-án már maga Szálasi Ferenc fogadta. A nyilaskeresztes párt támogatását kérő küldötteknek Szálasi kijelentette, hogy a sztrájkot nem támogatják és általában elítélőleg nyilatko-106 A Budinszky László nyilas képviselő interpellációja kapcsán kialakult vitában Mosonyi Kálmán nyilas képviselő szemére is vetette ezt a módszert a kormánypártnak. Képviselőházi Napló 1939 — 1944. 7. köt. 735. 1. 107 PIA МАК iratanyag 58/1 dosszié.
