Századok – 1967
Korreferátumok - Sinkovics István: A történettudomány és a népszerűsítés 1180
1182 SINKOVICS ISTVÁN képbe. Az öt kötet a nehézségek ellenére is tervszerűen megjelent, szép kiadásban, a Varjú Elemér által kiválasztott gazdag illusztrációs anyaggal. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet, amely a kiadást vállalta, nagy erőfeszítéseket tett terjesztésére. A Társulat a népszerűsítő feladaton túlmenően még azt a célt is maga elé tűzte, liogy a részére járó tiszta jövedelmet ásatásokra, elpusztult magyar falvak, várak feltárására fogja fordítani. Mindez a helyes elgondolás azonban nem lehetett valósággá, és az utolsó kötetek már a háború alatt láttak napvilágot, ez pedig a terjesztés nehézségeit is érthetővé teszi. Miután a Századok olvasótábora csak a szakemberek szűk körére szorítkozott, többször is felvetődött az a terv, hogy egy második, népszerűsítő folyóiratot is kellene indítani. Az elgondolás feltétlenül indokolt is lett volna, és a Társulat vezetősége sem zárkózott el előle, megvalósítására mégsem kerülhetett sor. 3. A Magyar Történelmi Társulat újjászervezésétől, 1949-től napjainkig. A magyarországi társadalom érdeklődését a marxista—leninista történetírás eredményei iránt az újjászervezett Társulat fokozott ütemben és minél nagyobb mértékben igyekezett kielégíteni. Ennek érdekében mindjárt kezdettől több előadást rendeztek Budapesten és vidéki városokban. Megalakult az Előadói Szakosztály, amely a nagyközönség érdeklődésére számító, népszerűsítő előadásokat szervezett a fővárosban és vidéken egyaránt azzal a kifejezett szándékkal, hogy a munkásság és parasztság művelődési igényét szolgálják. Egyúttal a Társulat több kiadvánnyal is segítette a történetírás eredményeinek megismertetését. Az első összefoglalás, ami a közönség kezébe került, A magyar nép története (Rövid áttekintés) volt. A középiskolai tankönyvek szövegéből állították össze, és a Művelt Nép Könyvkiadó adta ki. Ugyanitt népszerű kiadványsorozat is indult, amelynek egyes kötetei gazdag, ismeretlen forrásanyagot értékesítettek, de úgv, hogy az olvasmányosság követelményeire is gondoltak. Ugyancsak helyes kezdeményezés volt A Történettudomány Kérdései c. sorozat megindítása, amely a Századok egyes tanulmányait külön füzetekben tette közzé. A Szikra népszerű formában jelentette meg az 1953-ban tartott Nemzetközi Történészkongresszus egyes előadásait. A Társulat említett sorozatai az ötvenes évek közepén megszűntek. Néhány éve új népszerű kiadványok közzététele indult meg (A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront Könyvtára). Az egykori „rövid magyar" néven emlegetett összefoglalás helyett több évi munkával készített 2 kötetes Magyarország története, amely összegezte és több ponton továbbfejlesztette marxista történetírásunk eredményeit, nem a Társulat, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete kiadványaként jelent meg. A népszerűsítő munkában változást hozott 1953-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakulása, amely 1958-ban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevet vette fel. Ez a társulat egyetlen szervezet keretében oldja meg a különféle tudományszakok eredményeinek népszerűsítését előadásokkal, előadássorozatokkal, klubestekkel, kiadványokkal. Az Előadói Szakosztály munkáját is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vette át, a Magyar Történelmi Társulat azonban természetesen továbbra sem mondhatott le a történetírás eredményeinek népszerűsítéséről. De a közönség körét és az eredmények ismertté tételének formáit meg kellett keresni. 1954-ben a Társulat elnöke, Andics Erzsébet a pedagógusokat, az egyetemi hallgatókat, a sajtó embereit, más tudományágak művelőit jelölte meg, mint olyanokat, akikhez a legújabb eredményeket el kell