Századok – 1967

Korreferátumok - Sinkovics István: A történettudomány és a népszerűsítés 1180

1182 SINKOVICS ISTVÁN képbe. Az öt kötet a nehézségek ellenére is tervszerűen megjelent, szép kiadás­ban, a Varjú Elemér által kiválasztott gazdag illusztrációs anyaggal. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet, amely a kiadást vállalta, nagy erőfeszítéseket tett terjesztésére. A Társulat a népszerűsítő feladaton túlmenően még azt a célt is maga elé tűzte, liogy a részére járó tiszta jövedelmet ásatásokra, el­pusztult magyar falvak, várak feltárására fogja fordítani. Mindez a helyes elgondolás azonban nem lehetett valósággá, és az utolsó kötetek már a há­ború alatt láttak napvilágot, ez pedig a terjesztés nehézségeit is érthetővé teszi. Miután a Századok olvasótábora csak a szakemberek szűk körére szo­rítkozott, többször is felvetődött az a terv, hogy egy második, népszerűsítő folyóiratot is kellene indítani. Az elgondolás feltétlenül indokolt is lett volna, és a Társulat vezetősége sem zárkózott el előle, megvalósítására mégsem kerül­hetett sor. 3. A Magyar Történelmi Társulat újjászervezésétől, 1949-től napjainkig. A magyarországi társadalom érdeklődését a marxista—leninista történetírás eredményei iránt az újjászervezett Társulat fokozott ütemben és minél na­gyobb mértékben igyekezett kielégíteni. Ennek érdekében mindjárt kezdet­től több előadást rendeztek Budapesten és vidéki városokban. Megalakult az Előadói Szakosztály, amely a nagyközönség érdeklődésére számító, népszerű­sítő előadásokat szervezett a fővárosban és vidéken egyaránt azzal a kifejezett szándékkal, hogy a munkásság és parasztság művelődési igényét szolgálják. Egyúttal a Társulat több kiadvánnyal is segítette a történetírás eredményei­nek megismertetését. Az első összefoglalás, ami a közönség kezébe került, A magyar nép története (Rövid áttekintés) volt. A középiskolai tankönyvek szövegéből állították össze, és a Művelt Nép Könyvkiadó adta ki. Ugyanitt népszerű kiadványsorozat is indult, amelynek egyes kötetei gazdag, ismeretlen forrásanyagot értékesítettek, de úgv, hogy az olvasmányosság követelményeire is gondoltak. Ugyancsak helyes kezdeményezés volt A Történettudomány Kérdései c. sorozat megindítása, amely a Századok egyes tanulmányait külön füzetekben tette közzé. A Szikra népszerű formában jelentette meg az 1953-ban tartott Nemzetközi Történészkongresszus egyes előadásait. A Társulat említett sorozatai az ötvenes évek közepén megszűntek. Néhány éve új nép­szerű kiadványok közzététele indult meg (A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront Könyvtára). Az egykori „rövid magyar" néven emlegetett összefoglalás helyett több évi munkával készített 2 kötetes Magyarország tör­ténete, amely összegezte és több ponton továbbfejlesztette marxista történet­írásunk eredményeit, nem a Társulat, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete kiadványaként jelent meg. A népszerűsítő munkában változást hozott 1953-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakulása, amely 1958-ban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevet vette fel. Ez a társulat egyetlen szervezet keretében oldja meg a különféle tudományszakok ered­ményeinek népszerűsítését előadásokkal, előadássorozatokkal, klubestekkel, kiadványokkal. Az Előadói Szakosztály munkáját is a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat vette át, a Magyar Történelmi Társulat azonban természe­tesen továbbra sem mondhatott le a történetírás eredményeinek népszerű­sítéséről. De a közönség körét és az eredmények ismertté tételének formáit meg kellett keresni. 1954-ben a Társulat elnöke, Andics Erzsébet a pedagó­gusokat, az egyetemi hallgatókat, a sajtó embereit, más tudományágak mű­velőit jelölte meg, mint olyanokat, akikhez a legújabb eredményeket el kell

Next

/
Thumbnails
Contents