Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SZAZ ÉVE 1163 szembehelyezkedő, a magyar nemzet széles rétegeivel lassan minden kapcsolatát elveszítő magyar uralkodó osztályokat, amely körülmény nem maradhatott a legsúlyosabb következmények nélkül ennek a történetírásnak a szavahihetőségére és szellemi színvonalára."10 1 Kifejtette, hogy ,,a hivatalos magyar történetírás mindmáig alapvetően feudális és klerikális történetírás volt, amely nem ismerte el még a polgári történetírás alapvető tételeit sem".10 2 Ez a történetírás — mondotta — a magyar uralkodó osztályokhoz hasonlóan ,,a XX. század elejétől kezdve, de különösen az 1918/19-es forradalmak leverése után egyre reakciósabbá vált".10 3 „Ennek a magyar népet megtévesztő történelemírásnak — mondotta —nagy része volt abban, hogy az országot lelkiismeretlen vezetői katasztrófába tudták vinni."10 4 összefoglaló ítéletként azt állapította meg, hogy „ez a történetírás — mindenek előtt az ellenforradalmi korszak történetírása — nem állta ki az élet próbáját. A tényleges történelmi fejlődés meghazudtolta ezt a történetírást, az események, a világ és országunk alakulása bebizonyították a csődjét."10 5 Kemény szavak voltak ezek. Sok bennük az igazság, még ha nem minden történészünk, nem egész történetírásunk volt is ilyen. Az elnöki megnyitó — a teendőkről szólva — utalt arra is, hogy „nekünk történészeknek, az egész Történelmi Társulatnak nem egy tekintetben és éppen a legfontosabb kérdésekben elölről kell kezdeni a munkát". Részletesen elemezte korábbi történetírásunk hibáit, amelyeknek következtében „nem volt képes a magyar társadalom fejlődését helyesen megvilágítani, fordulatainak igazi okait feltárni."10 6 Valóban, történetírásunkban új munka indult meg, társulatunkban új élet kezdődött. A döntő fordulatot az jelentette, hogy történetírásunk a marxizmus—leninizmus elméletét fogadta el alapul. „A munka elvégzésének — mondotta az 1949-es közgyűlésen Mód Aladár — itt is első és elengedhetetlen feltétele a népi demokrácia vezetőerejének, a munkásosztálynak és elméletének, a marxizmus—leninizmusnak vezető szerepe. Ez ... előfeltétele annak is, hogy a régi Magyarország történetét valójában megértsük, a magyar történelmet feltárjuk és azt népünk politikai öntudatának szilárd bázisává tegyük." Ez természetesen azt is jelentette, hogy történetírásunk nyíltan vállalt politikai szerepet, nyíltan vallotta magát ,,pártos"-nak, azaz haladónak, a haladó osztályok oldalán harcolónak. „A történelem -— mondotta Mód Aladár — az élet tanítómestere, a tapasztalat gazdag forrása, de csak akkor és azok számára, akik ezt a történelmet a haladásért, a felszabadulásért küzdő népek és a haladó osztályok álláspontjáról vizsgálják. Azok számára, akik a történelmet nem szakítják el az élettől, nem szakítják el a jövőért való küzdelemtől. Az élettel, a jövővel való kapcsolatot pedig a mi korunk és a mi történészeink számára a szocializmus erőivel, a munkásosztállyal és elméletével való kapcsolat jelenti."107 Mindez azt is jelentette, hogy történetírásunkban és társulatunkban is átvették a kommunista történészek a vezetést.10 8 101 Századok, 1948. 1—4. 1. 102 Uo. 103 Uo. 101 Századok, 1948. 6. 1. 106 Századok, 1948. 8. 1. 106 Századok, 1948. 1—4. 1. 107 Századok, 1948. 389. 1. 108 Uo. 4*
