Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
1164 EMBER GYŐZŐ De nem zárták ki a munkából a nem kommunista történészeket sem.109 És történészeink —egy-két kivétellel —örömmel vállalták az új alapon induló munkát. Az 1949-es fordulat nemcsak társulatunk tartalmi munkáját helyezte új alapra, hanem megváltoztatta annak gazdasági alapját is. A felszabadulás eló'tt társulatunkat •— bizonyos állami támogatással — a társadalom tartotta fenn, részben a tagdíjakból, részben adományokból. 1949-ben e tekintetben is gyökeresen megváltozott a helyzet. Társulatunk működésének anyagi feltételeit ettől kezdve teljes egészükben államunk biztosítja. Korábban nem ismert lehetőség nyílott az anyagi gondoktól mentes munkára. Az új alapokon nagy lendülettel indult meg a társulati munka. Az új korszak társulatunk életében felemelkedést hozott, — noha, mint tudjuk, nem volt mentes hibáktól, a személyi kultusz és dogmatizmus okozta torzulásoktól. A társulati tevékenységnek még azok a keretei is, amelyek változatlanok maradtak, vagy csak kis mértékben módosultak, új tartalommal teltek meg. Társulatunk — mint már említettük — az új korszakban nyíltan hirdette, hogy a történettudomány pártos, hogy a haladást pártolja, a haladásért harcoló osztályok oldalán áll, az ő szempontjukból nézi, ábrázolja és értékeli a múlt és a jelen eseményeit. Éppen pártosságából következik, hogy nem zárkózik el a jelen történetének vizsgálata elől sem. Főfeladatának természetesen továbbra is a történettudomány művelését tekintette társulatunk. Mégpedig a magyar történetnek azokat a korszakait és kérdéseit szándékozott elsősorban vizsgálat alá venni, amelyeket a korábbi, feudális és klerikális beállítottságú történetírás elhanyagolt. Nem kisebb fontosságot tulajdonított annak, hogy a társadalommal a legszorosabb kapcsolatban maradjon, kialakítsa annak szocialista szemléletű történeti tudatát. Éppen ezért a társulati tagság körét nem szűkíteni, hanem bővíteni akarta. „Fel kell újítanunk — mondotta Andics Erzsébet — azt a hagyományt, hogy a Történelmi Társulat munkájába bevonja a történelem iránt érdeklődők legszélesebb rétegeit, nemcsak a történelemtanárokat, nemcsak a főiskolák és egyetemek hallgatóit, hanem a középiskolák és dolgozók iskolája felsőbb osztályainak diákjait, az üzemek és szövetkezetek történelmi kérdések iránt érdeklődő dolgozóit is."11 0 Számított arra, hogy „a felszabadult magyar nép soha nem tapasztalt érdeklődéssel fordul történelmi múltja felé, melynek hű és igaz feltárásától rengeteg tanulságot, ösztönzést és útmutatást vár jelenlegi küzdelmeiben, gazdaságot, államot, kultúrát és nem utolsósorban önmagát újjáformáló munkájában".11 1 Segít majd a múlt tapasztalataival „acélkeménnyé edzeni és minden viharral szemben megingathatatlanná tenni a magyar nép új politikai öntudatát".11 2 Társulatunk vállalta a kutatómunka megszervezését és irányítását is, mind a budapesti központban, mind pedig vidéken. „Az egyes alapvető témakörök feldolgozására munkaközösségek létrehozását" tartotta szükségesnek, ki is jelölvén ezeket a témaköröket.11 3 109 Századok, 1948. 16. 1. 110 Századok, 1948. 17—18. 1. 111 Uo. 17. 1. 112 Századok, 1948. 389. 1. 113 Századok, 1948. 17—18. 1.
