Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
1152 EMBER GYŐZŐ A magyar történetírás adós maradt olyan alapvető munkákkal, amelyeket minden ország történészeinek előbb-utóbb el kell készíteniök. Fejérpataky László másodalelnök 1913-ban kénytelen volt megállapítani, hogy ,,ha kiadványaink s a történelem körébe vágó dolgozataink hosszú során végigtekintünk, be kell vallanunk azt, hogy igazán alapvető publicatióknak és bizonyos segédkönyveknek, amelyhez a kutató lépten-nyomon nyúlni kénytelen, nagy híjával vagyunk". „Kiadványaink, közléseink nagy részét az esetlegességnek és a gyors termelés vágyának köszönhetjük."44 A témaválasztás aprólékosságával a feldolgozás művészi igénytelensége párosult. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy története első periódusának második felében a társadalom érdeklődése társulatunk iránt csökkent, működésében a hanyatlás jeleit figyelhetjük meg.4 5 * E jelek különböző területeken mutatkoztak meg4 6 . Azt még nem tekinthetjük megtorpanásnak, hogy társulatunk első — mai kifejezést használva — vidéki csoportjának, a kolozsvári állandó bizottságnak 1868-ban történt megalakulását46 0 nem követte további ilyen bizottságok alakulása. A vidéken önálló, helyi történelmi és régészeti társulatok szerveződtek. Azt sem tekinthetjük megtorpanásnak, hogy az első két ugyancsak inai kifejezéssel élve — társulati szekciónak, a céhtörténeti és a hadtörténeti bizottságnak 1877-ben történt megalakulása4 7 után nem alakultak további ilyen bizottságok. Már aggasztó tünet volt, hogy a vidéki vándorgyűlések szinte folyamatos sorozata 1889-ben megszakadt. Ezután már csak egy vándorgyűlést rendeztek, 1909-ben, Liptó megyében.4 8 Társulatunk kezdetben nem csupán a szó legszorosabb értelmében vett történészeket egyesítette, hanem a történeti segéd- (helyesebben forrás-) tudományok művelőit, a régészeket, a művészettörténészeket és a néprajzosokat is. A kort azonban a specializálódás irányzata jellemezte. 1878-ban a régészek megalakították az Országos Régészeti Társulatot, amely a művészettörténészeket is magához vonzotta. 1883-ban megalakult a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, ennek tagjai azonban többnyire társulatunknak is tagjai maradtak, illetve lettek. Nem mondhatjuk el ezt az 1889-ben alakult Magyar Néprajzi Társaság tagjairól. 44 Századok, 1913. 242—243. 1. —- Fejérpataky szerint „magyar történelmi kritikai bibliographia" és „történelmünk alapvető kútfőinek teljesen új, a történelmi kritika minden eszközével kiadása" a legsürgetőbb feladatok. 15 Századok, 1893. 195. 1. 46 Pontos dátumhoz kötni a hanyatlás kezdetét nem lehet. Első tünetei Ipolyi Arnold elnök halála (1888) után mutatkoztak, nagyobb méreteket Szilágyi Sándor halála (1898) után öltött. 468 A kolozsvári állandó bizottság első elnöke gróf Lázár Imre, első jegyzője Szabó Károly lett. Századok, 1868. 576. és 730. 1. Hivatalos címe: A Magyar Történelmi Társulat Kolozsvári Bizottsága. Pecsétje azonos volt a társulati pecséttel, csak köriratukban különböztek. — „A politikai uniót követte itt a tudomány uniója" — mondta a kolozsvári bizottság megalakulásáról Szilágyi Sándor 1892-ben. Idézett Emlékkönyv 17. 1. 47 A céhtörténeti bizottság első elnöke a kezdeményező Rómer Flóris, a hadtörténetié Salamon Ferenc lett. Lukinich: i. m. 46—47. és 52—53. 1. 48 Uo. 105— íoe 1
