Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
1150 EMBER GYŐZŐ Súlyt helyezett társulatunk monografikus feldolgozások megjelentetésére is. E téren legjelentősebb vállalkozása 1885-ben a Magyar Történeti Életrajzok című sorozat megindítása volt. Az életrajzok nagyobb olvasóközönség számára, de tudományos igénnyel készültek. 1917-ig bezárólag minden évben megjelent egy évfolyam — összesen 33 —, benne 1—4 történeti személy rövidebb-hosszabb életrajzával. Összesen 56 életrajz került a közönség kezébe. E sorozaton kívül nagyobb monografikus kiadványa történetének első periódusában nem volt társulatunknak. A kisebb feldolgozások sorában Ipolyi Arnoldnak 5 színvonalas, esszé-jellegű tanulmányát,3 6 5 társulati pályadíjat nyert értekezést3 7 és egy kisebb Szent István-emlékkönyvet3 8 találunk. Megjelentetett továbbá társulatunk 1917-ig 9 beszámolót vándorgyűlésekről (különlenyomatként a Századokból), 11 társulati névkönyvet, 1 emlékkönyvet negyedszázados fennállásának ünnepére 1892-ben, 1 évkönyvet 1895-ben, az 1884-ig megjelent társulati kiadványok cím- és tartalomjegyzékét, a társulati kiadványok olasz nyelvű jegyzékét 1903-ban, a Századok 1867 — 1890. évi folyamainak repertóriumát, 1867—1876. évi folyamainak név-és tárgymutatóját, 1867—1916. évi folyamainak tartalommutató ját. A Századok 1912-től kezdve mellékletként közölte a magyar történeti irodalom bibliográfiáját. * Bár sem alapszabályai, sem vezetőinek megnyilatkozásai erre kifejezetten nem utaltak, társulatunk lett a magyar történettudomány szervezője és irányítója. Az Akadémia megfelelő osztálya és bizottsága, amelynek ez a szervezés és irányítás feladata lehetett volna, nem vállalkozott reá.3 9 Tudatos és különösen céltudatos szervező és irányító munkáról nemigen beszélhetünk. De maga az a tény, hogy a társulat működött, folyóiratokat adott ki, könyveket jelentetett meg, egybefogta a történészeket és válogatott azok munkái közül, szervezést és irányítást is jelentett. Történészeink a társulatot kezdettől fogva a magyar történettudomány központi szervének, a Századokat központi folyóiratának tekintették, hivatottságukat a szervezésre és irányításra önként elismerték.4 0 Társulatunk első vezetői — miként láttuk —- célul tűzték ki a történetírók körének szélesítését. A társulat kebelében, folyóirata körül, valóban szépszámú történetkutatói gárda alakult ki. Sokan közülük nem szakszerűen felkészült történészek voltak, hanem autodidakták, akik a mesterség csinját-binját, az egyik jobban, a másik kevésbé, munka közben maguk sajátították el. Társulatunk ilyen módon történészeink szakmai felkészítésében is jelentős szerepet 36 Besztercebánya műveltségtörténeti vázlata. A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása, A magyar iparélet történeti fejlődése, A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya, A magyar hadtörténelem tanulmánya. 37 A Magyar Történeti Jellemrajzok című kötetben 3 értekezés jelent meg: Lánczy Gyula : Széchenyi Pál érsek s a nemzeti politika, Deák Farkas : Wesselényi Ferenc nádor, Jedlicska Pál: Pálffy Miklós. A másik két értekezés: Csánki Dezső: I. Mátyás udvara és Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505—1526. 38 Szent István király emlékezete. 39 Századok, 1937. 389—390. 1. 40 Erre legjellemzőbb, hogy a dunántúli törtónetkedvelők egyesületüket 1867 szeptemberében feloszlatták és beleolvadtak a társulatba. Századok, 1867. 215. 1.
