Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
98 SZEKERES JÓZSEF a zsidótörvényeket, elősegítették a magyarországi németajkú kisebbség német fasiszta érdekeket szolgáló megszervezését, nem léptek fel erőteljes módon a nyilasokkal szemben, még annyira sem, mint 1938-ban, sőt szabadjára engedték működésüket és zavartkeltő tevékenységüket sem torolták meg.4 1 De éppen azáltal, hogy nem rendelkeztek semmiféle szociális érzékkel a munkásság és a parasztság sorsa iránt, ezeket a rétegeket a legsúlyosabb nyomorúságba döntve, bázist teremtettek a nyilasoknak a hatalom megragadását célzó próbálkozások véghezvitelére. Nyilas szervezkedés a bányavidékeken A Gruber által megindított szervezkedés, amely sokkal nagyobbméretűnek és, fenyegetőbbnek mutatkozott, mint Wirték összeesküvése, melyet még 1940 nyarán lelepleztek, ügyesen felhasználta a nyilaspártnak a bányatelepeken meglevő szervezeteit és a titokban folyó munkából eredő előnyöket is. A bányásztelepüléseken a nyilaskeresztes agitáció évek óta folyt, többnyire a helyi bányavezetők anyagi támogatása mellett. A nyilas szervezkedést nem a bányamunkások kezdeményezték, hanem a bányatelepek kisiparosai, cipészmesterei és legényeik, akik felhasználták agitációjukban a bányászok egyre nyomorúságosabb helyzetét, tájékozatlanságát, a szociáldemokráciából való kiábrándultságukat. A Gruber-féle interpellációk alapján készült röpiratokon kívül más nyilas kiadványokkal is mérgezték az emberek lelkét, de ezek hatása főleg akkor jelentkezett, amikor a munkások előtt más választás már nem maradt, mint a munkabeszüntetés vagy a teljes elnyomorodás. A nyilas agitátorok állandóan hangoztatták, hogy a bányászok panaszait és sérelmeit csak pártjuk hatalomra kerülése után fogják orvosolni.4 2 Ugyanakkor a nyilasvezetők maguk között abban állapodtak meg, hogy teljesíthetetlen gazdasági követelések ürügyén sztrájkba viszik a munkásokat s ezáltal az eiső lépést megteszik a kormány megbuktatása és a hatalom megragadása felé vezető úton.43 A Belügyminisztérium csak 1940. augusztus 14-én adta ki a főispánoknak az első figyelmeztetést a bányászok körében folytatott intenzív nyilas szervezkedésről és egy tervbevett bányászkongresszusról. A belügyi bizalmas értesülések szerint a kongresszuson a bányamunkások béremelésre vonatkozó kívánságait szándékoztak megtárgyalni. Ugyancsak e hírforrás szerint az összes fontosabb nyilasvezető megjelenik majd a kongresszuson, hogy ezáltal is meggyőzzék a bányászokat, milyen fontosnak tartják kívánságaik megtárgyalását.4 4 A Baranya vármegyei főispán augusztus hó utolsó napjáról keltezett bizalmas jelentése szerint: ,,A bányamunkások egyrésze, főleg a fiatalabb generáció, tagadhatatlanul szimpatizál a nyilas eszmékkel, azonban a jiárt mai vezetőségével szemben bizalmatlan, a pártba beszervezve nincsenek. Az összes bányamunkásoknak mintegy 25%-a nyilas érzelmű."4 5 Az események azonban most már gyorsan követték egymást, s mint a fennmaradt dokumen-41 PIA Csendőrségi összesítő jelentés a baloldali mozgalmakról. 1940. nov. 22. 42 Kabók Lajos interpellációja 1940. nov. 18-án. Képviselőházi Napló 1939 —1944 7. köt.503. 1. 43 H1L HM Ein. la. 65.575/1940. 44 Pécsi Állami Levéltár (továbbiakban PÁL) Baranva vm. főispáni biz. 451/1940. 45 Uo.
