Századok – 1967

Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82

AZ 1940. ÉVI BÁNYÁSZS7TRÁJK 97 viselőt állította a bányászügyek élére. Gruber már 1939 nyarától kezdve több bányász vonatkozású interpellációt terjesztett be a képviselőházban, melyek sokszorosított szövegét azután nagy példányszámban illegálisan terjesztették a bányamunkások között. Az interpellációkban Gruber demagóg módon mindazokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek kapcsolatban álltak a bányászok életével, s így sikerült olyan látszatot keltenie, mintha ő személyesen, de méginkább a nyilaspárt szívükön viselnék a bányamunkások sorsát. Holott csak arról volt szó, hogy a nyilasok a hatalom megszerzéséért folytatott harcukban bázisként akarták felhasználni a csaknem 50 000 főnyi harcos munkásréteget. A nyilaspárt vezetőinek egyrésze ui. 1940 őszén elérkezettnek látta az időt a hatalom megszerzésére. A Teleki-kormány néhány belpolitikai intézkedéséből, melyet a nyilasok vad ellenzékiségének és szociális demagógiájuk megfékezésére, feléjük irányuló gesztusként hoztak, mint pl. a köztisztviselők szélsőséges politikai pártba való belépését megtiltó ún. 3400-as rendelet visszavonásából, Szálasi Ferenc szabadonbocsátásából, néhány nyilas vezető azt a következtetést vonta le, hogy a régi, történelmi uralkodó osztály döntő mértékben meggyengült és különösebb ellenállás nélkül sikerül majd kormányra jutniuk. A hatalom közvetlen megragadására több tervet is készítettek. így Wirt Károly képviselő és terrorista csoportja Horthy Miklós kormányzót akarta egy gödöllői útja alkalmával elfogni és mindaddig elzárva tartani, míg Szálasi Ferenc nyilasvezér elnökletével nyilas kormányt nem nevez ki.39 Gruber és csoportja viszont a bányászok sztrájkbaállításával és más iparágak munkásainak általános sztrájkjával kívánt belpolitikai zűrzavart teremteni. Elképzelésük a továbbiakban az volt, hogy mivel a kormány majd képtelen lesz úrrá lenni a belső problémákon, rákényszerül a németek segítségül hívására. Úgy képzelték, hogy ez esetben a németek kezükre játszanak majd a hatalom megszerzésében.40

Wirt Károly terveiben is szerepet játszott a német segítség. A kormány és a kormánypárt valóban nem volt sem elég erős, sem eléggé egységes. Teleki, ha nem akarta a hatalmat elveszteni, csak igen ügyes lavirozással vághatta ki magát a kényes belpolitikai helyzetből. Az uralkodó osztályok zöme és maga Teleki miniszterelnök is úgy látta a hatalom kézbentartásának és a területgyarapítások folytatásának lehetőségét biztosítva, ha külpolitikailag egyre szorosabb szövetségre lépnek a tengelyhatalmakkal. Ennek a politikai koncepciónak a jegyében a magyar kormány fokról-fokra haladva előre a szövetség erősítésének útján, lényegében elvesztette önállóságát. Teleki a területi revízió és a németeknek a magyarországi szélsőséges fasiszta pártok támogatásától való visszatartása érdekében behódolt Németország követeléseinek. A történelmi magyar uralkodó osztály és kormánya mindenképpen bizonyítani akarta a németek előtt, hogy ők évszázados kormányzási és elnyomási tapasztalataikkal jobb és eredményesebb szolgálatra képesek, mint egy esetleg nagy zavarok és véres belső harcok árán hatalomra kerülő szélsőjobboldali, nyilas kormány. E politikai elgondolás jegyében, az ország ellátásának rovására is folytatták az élelmiszerexportot Németország felé, a fasiszta német hadsereg számára átengedték a honvédség céljaira tartalékolt legfontosabb nyersanyagok nagyrészét, korlátozták a baloldali sajtót, a cenzúra a német érdekek szolgálatát tartotta fő szempontjának, egymás után hozták 39

Horthy Miklós titkos iratai 225 — 233. 1. 40

PIA. Csendőrségi összesítő jelentés a baloldali mozgalmakról 1940. nov. 2. 7 Századok 1967/1—2