Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
90 SIPOS PÉTBIl szocialista koncepció eredményességét és célravezető voltát. XI. Pius le is vonta a kudarc konklúzióit s deklarálta azt, hogy,, . . . a szocializmus, mint tan, mint mozgalom, ameddig igazi lényegéhen szocializmus marad, a katolikus tannal összeegyeztethetetlen, . . .mert az alapfelfogása az emberi társadalomról a keresztény igazságtól eltérő".119 A Quadragesimo az osztályharcot mint a tőkés társadalom kóros jelenségét tekinti, amely annak nem szükségszerű lényege, ezért megfelelő szervezéssel könnyen gyógyítható, s egyetemes panáceaként — a rendiséghez való visszatérést jelöli meg. „Más megoldás alig lehetséges, mint a társadalmi szervezetben olyan jól rendezett szerveket, rendiségi alakulatokat teremteni, amelynek az egyesek nem valamelyik munkapiaci párthoz való tartozásuk, hanem . . . foglalkozásuk alapján volnának tagjai . . . , azonos foglalkozásuk, a hivatásuk szerint rendekbe, vagv rendi testületekbe tömörülhetnek."120 Ezekben munkások és munkaadók egyaránt részt vennének, vita esetén tilos sztrájkolni, a munkásoknak el kell fogadniok az állami egyeztető hatóság döntését. íme, a pápai enciklika, mint a fasiszta korporációs rendszer apológiája. A katolikus hivatásrendi szisztéma jelentős szerepet játszott a fasizmus egyes típusainak kiépülésében. „A fasiszta jellegű fejlődés a gazdasági élet területén Európa számos országában . . . részben XI. Pius enciklikáján alapult . . . Az 1931-es enciklika meglehetősen kétértelmű szavait széles körben úgy értelmezték, hogy a pápa helyesli a fasiszta munkarendszert."121 A klerikális ihletésű fasizmus különösen azokban a fejletlenebb országokban dominált, amelyekben a katolikus egyháznak hagyományosan komoly tekintélye volt, s a tömegbázist nélkülöző konzervatív-úri irányítású mozgalmak nem nélkülözhették az egyház lelki hatalmát. A jelenség prototípusa — Salazar diktatúrája Portugáliában, de megfigyelhető Dolfuss és Schuschnigg törekvéseiben továbbáFrancoSpanyolországábanis.l22 Eltérő vonások jellemzik a jelentékeny tömegbázisra épülő nácipárt és az egyház viszonyát, amelyet a két erő rivalizálása határozott meg. A magyar társadalmi viszonyok mindkét típus kialakulását lehetővé tették, a nácik sugallmazta mozgalom azonban — éppen a szociális feszültség következtében — lényeges ütembeli előnyt élvezett, míg Imrédy klerikális alaphangú fasisztoid kísérlete csak akkor bontakozott ki, amikor előbbi már túlságosan veszedelmessé vált. Ö Oliveira Salazar nyomdokaiba kívánt lépni, akinek „Estado novo"-ját hazai használatra óhajtotta adaptálni. Kettejük karrierjében és nézeteiben érdekes párhuzamosságok mutatkoznak: gazdasági szakemberként kerültek összeköttetésbe a diktatúrára törő tényezőkkel, s magas pénzügyi tisztségből emelkedtek a miniszterelnöki székbe. Világszemléletük rokon voltáról számos szinte szó szerint egybehangzó megfogalmazás tanúskodik, aminek oka kétségkívül a közös eszmei forrás — a Vatikán. Ezen túl azonban Imrédyre jelentős hatást gyakorolt a hazai politikai klerikalizmus eszmei öröksége is, elsősorban Prohászka Ottokár tanai és a „koreszme" importált téziseibe az Imrédy által óhajtott magyar jelleg elsősorban az ő műveiből sugárzott át. Az „ecclesia militans" harcos magyarországi apostola a krisztianizmusnak a hungarizmussal való átitatását hirdette, amely 119 Quadragesimo Anno. 62. 1. 120 Uo. 46. 1. 121 Paul Blanshard : Freedom and Catholic Power in Spain and Portugal. Boston. 1962. 157. 1. 122 Uo. 202. 1.
