Századok – 1966
A történelemoktatás kérdései - Mann Miklós: Politikai propaganda az ellenforradalmi rendszer történelemtankönyveiben 962
966 MANN MIKLÓS: POLITIKAI PROPAGANDA A TANKÖNYVBEN a világháború. . . a legnagyobb változást Oroszországban idézte elő, mert a világháború következménye lett a forradalom, majd a bolsevizmus". Mesterházy arról írt, hogy a bolsevizmus vezérei már előbb megpróbálkoztak a hatalom megragadásával. Kísérletük akkor nem sikerült, de a világháború alatt összeomlott Oroszország zavarai lehetővé tették ural ómra jutásukat. Ember—Várady szerint ,,a sorozatos vereségek, az élelmiszerhiány ós a fokozódó elógületlensóg következtében"3 6 törtek ki a forradalmi mozgalmak. A 40-es évek tankönyvei is ezt a nézetet hangoztatták. Pl Oroszország összeroskadt a háború csapásai alatt. A hihetetlen sok vért vesztett hadsereg és a meggyötört nép forradalomban tört ki. . ."3 7 A forradalom társadalmi okaira egyetlen tankönyv célzott. „A békepártiak már a háború kitörésekor megmondották, hogy a belsőleg meghasonlott orosz társadalom nem bírja el a háború terheit. . . 1917. február 27-én három pótervári gárdaezred lázadt fel és csatlakozott a lázongó, sztrájkoló munkásokhoz. Ezzel kezdetét vette a forradalom. . . "3S Egyes tankönyvek a két forradalmat — a februárit és októberit — nem különböztetik meg.3 9 « 1930-ban így tanítottak a huszadik század legfontosabb eseményéről: „Oroszország az 1917-i forradalom után legyilkolta az egész cári családot, kommunista köztársasággá alakult."4 0 1939-ben abban látták Október jelentőségét, hogy mit jelentett az a központi hatalmaknak a világháború szempontjából. „Fontos esemény volt a központi hatalmakra nézve, hogy 1917-ben Oroszország kivált az ententeból." Magyarázatképpen fűzte ehhez a szerző: „Itt ugyanis Kerenszki forradalma megdöntötte a cári uralmat, majd Lenin bol-3eviki forradalma felborította a belső rendet."4 1 A következőkben a szerzők megpróbálják jellemezni az októberi forradalmat, ill. az annak következtében kialakult „Tanácsköztársaságot". Gúnyosan és megvetően írták: „Ebben a köztársaságban teljesen »a nép« gyakorol minden hatalmat,ezért az államformát proletárdiktatúrának is nevezik."42 A harmincas évek elején használt Ember—Várady-féle tankönyv a szovjet köztársaságot így jellemezte: „. . . a régi gazdasági és társadalmi rendet rövid idő alatt véres erőszakkal megsemmisítették".4 3 Általában jellemző — a bolsevizmus meghatározásának ürügyén — annak rágalmazása. „A legterrorisztikusabb eszközökkel vették üldözőbe mindazt, ami támasza volt a régi társadalmi rendnek, tehát nemcsak a vallást, hazafiságot, hanem az egyházat, nemzeti államot is."4 6 Ugyanez a gondolatmenet jellemző a 30-as évek végén megjelent tankönyvekre is. Egy tankönyv tett csak kísérletet a szovjet hatalom létrejöttének megmagyarázására.4 6 Kiindult abból a problémából, miért lehetséges, hogy a kommunista párt — melynek taglétszáma egymillió körül volt — „uralma alá tudta vonni a csaknem kétszázmilliónyi orosz népet ?" Ä jelenséget a háborúval és Oroszország elmaradott állapotával magyarázta. Utalt a cári abszolutizmusra, a gazdasági rend elmaradottságára, a parasztság szegénységére, elesettségére. Kuriózumképpen hatnak a mai olvasóra azok a sorok, melyekben az októberi forradalom „távolabbi, történeti okaira" ad magyarázatot.47 A tankönyvek megállapításai szerint az orosz bolsevizmus mindenekelőtt a gazdasági élet rendjón változtatott. Felháborodva írtak arról, hogy a kommunista állam minden vagyont államosított. Főleg ezt az intézkedést kárhoztatják, hiszen ezzel a polgári társadalom alapját semmisítette meg ! Felháborodva írnak arról is, hogy a bolsevikok nem ismernek el semmiféle osztálykülönbséget. A bolsevizmus rovására írják, hogy a „szélsőséges materializmus világnézetét" hirdetik és az államhatalom is az „istentagadó atheizmus mellett áll". " E—V: 210. !.. M—Sz: 1940.100.1. "J—V: 158. 1. A sommás, egyszerűsítő megoldásra pl. „1917 márciusában Oroszországban kitört a forradalom. II. Mikló cárt letették. A hatalmat előbb a munkás- és katonatanács, később a bolsevisták ragadták magukhoz." T—К: 201.1. <• M—Sz: 1930. 129. 1. " M—M: 119. 1. « M—Sz: 1940. 100. 1. " E—V: 210. 1. igy egészítette ki а gondolatot: „A szovjet politikai hatalommal felruházott munkás választmány. A városi szovjetek mellett vannak a mezőgazdasági szovjetek is. Az egyes igazgatási ágak élén népbiztosok állanak." 45 M: 1931. 144. 1. A „rémuralmat" hangoztatják más tankönyvek is. Pl. „A vörös hadsereg és a titkos rendőrség fcseka) rémuralma kiirtotta a cári Oroszoroszág vezető társadalmát, s II. Miklós cárt és családját is meggyilkolták". M—M: 127. 1. 4" M—Sz: 1940. 116.1. 47 „Az oroszok Bizánctól vették keresztyén műveltségüket s vele együtt már a XI. században elszakadtak a nyugati keresztény művelődéstől. Ehhez járult az a nemzeti szerencsétlenségük, hogy harmadfélszázadon át megszállva tartották őket a tatárok. Uo.
