Századok – 1966
A történelemoktatás kérdései - Mann Miklós: Politikai propaganda az ellenforradalmi rendszer történelemtankönyveiben 962
964 MANN MIKLÓS: POLITIKAI PROPAGANDA A TANKÖNYVBEN ról hangoztatják: „. . . áldásos az a hatásuk, hogy békés együttműködésben tartják a társadalmi osztályokat".1 6 Persze az „áldásos hatás"-t úgy érték el, hogy MuáSolini betiltotta a sztrájkokat és a munkásegyesületeket állami felügyelet alá helyezte. Nem véletlen, hogy a munkáskérdés után említik a tankönyvek a miliciát, mint a fasiszta államrend „hivatott őrét". A tankönyvek az olasz fasizmus tanítása kapcsán részletesen foglalkoznak az Egyház és a fasiszta állam viszonyával. A lateráni egyezményről úgy beszélnek, mint XI. Pius pápa és Mussolini békeszeretetének együttes művéről, melyből mind az Egyházra, mind az államra előnyök származtak. Mussolini sikeréről, „bölcs mérsékleté"-rőlle írnak. A katolikus iskolákban használt Marczell — Szegedi-féle tankönyv szerint „mintaszerűen rendezték az Egyház ós az olasz állam kölcsönös viszonyát és az Egyház jogai teljes mértékben érvényesültek".17 Részletesen foglalkoznak Olaszország külpolitikájával. Hangoztatják, hogy a megerősödött Olaszország visszanyerte külpolitikai súlyát ! Igyekeznek szép szavak és szólamok mögé bújtatni az olasz nagyburzsoázia erőszakos gyarmatosító tevékenységét. „1926-ban barátsági szerződést kötött Albániával, 1938-ban pedig, hogy befolyását Albánia földjén megőrizze. . . Zog királyt menekülésre késztette és Albániát Olaszországhoz csatolta".18 Megtaláljuk a gyarmatosítóknak azt a régi hamis beállítását is, mely szériát a gyarmatosításnál a fejlettebb ország áldásos civilizáló hatásáról van szó.1 9 Hangoztatják azt is, hogy az albánok politikailag éretlenek, képtelenek az állami életre. Ezek után már nem meglepő az az állítás sem, hogy az olasz fasiszta csapatok bevonulását albán „hazafiak" kérték ! ! Tanulságosak az Abessziniával kapcsolatos magyarázatok is. Először is a lakosság elmaradottságával igazolják jogosságát. Itt vallái-i, faji és társadalmi szempontokra utalnak.2 0 A hódító háborút igyekeznek elbagatelbálni: „Előbb csak érdekkörébe vonta Abessziniát, majd feljogosítva érezte magát arra, hogy meghódítsa és az európai művelődés körébe vonja." A tankönyvnek különösen a fasiszta külpolitikával kapcsolatos megjegyzései érdemelnek figyelmet, talán itt mutatkozik meg a legpregnánsabban az ellenforradalmi burzsoá-nacionalista történetszemlélet hatása a történettanításra. Hangoztatják a népszövetségi szankciók hatástalanságát, kiemelve, hogy a „baráti Magyarország és Németország" támogatta Olaszországot, és emiatt a szankciók nem okozhattak kárt. A tankönyvek kiemelik ós dicsérik az 1927-es olasz—magyar barátsági szerződést és nagy elismeréssel beszélnek — például a bécsi döntéssel kapcsolatban — az olasz—magyar barátság további fejlődéséről. A tankönyvek részletesen foglalkoznak a német fasizmussal. Felismerik a gazdasági világválság és a nácizmus előretörése közötti összefüggést, a nácizmus és a nagytőke kapcsolatát is. Ismertetik a náci fajelméletet, mely szerint a germán faj olyan kiválósággal bír, amely a németet minden más nép fölé emeli és vezetésre teszi hivatottá.2 1 Hitlerről a legnagyobb elismerés hangján tanítanak.2 2 Hangoztatják, hogy hatalomrajutása Németország megerősödését jelentette, hiszen „megtörte a kommunista és szociáldemokrata pártokat".2 3 A gazdasági és társadalmi megerősödés fő érveként a munkanélküliség megszüntetését dicsőitik, de természetesen elhallgatják, hogy ez együttjárt a világháborúra való készüléssel; a hadiipar fejlesztésével vezették le a munkanélküliséget." Minden bíráló megjegyzés nélkül ismertetik Hitler szakítását a parlamentarizmussal; a kommunista, szociáldemokrata majd a polgári pártok feloszlatását. A fasiszta egypártrendszert azért helyeselték, mert — mint írják — az egyetlen párt célja „a régi becsület helyreállítása. Ezért kérlelhetetlen harcot kezdett az idegen fajok ellen."2 5 Aligha " M—Sz: 1940. 113.1. "Uo. 144. 1. " Uo. Az tény, hogy a pápámig évi hétszázötven millió lirát és kb. egy milliárd értékű értékpapírt kapott. Ez tényleg mintaszerű rendezés, nem csoda, hogy megfelel a Szent István Társulat tankönyvének. "J—V: 17«. 1. " „Olaszország temérdek anyagi áldozattal meg is indította a szellemi és anyagi művelődés útján a kis balkán államot, mely többszáz éves török rabságában messze elmaradt az európai színvonaltól. ".Vf—Sz: 1940 134. 1. " ,,. . . lakói hamita-semita keverék, de vannak néger törzsei is: vallására nézve túlnyomórészt eretnek keresztény és mohamedán, művelődésében elmaradott, még rabszolgakereskedést is űzött." Uo. 132. 1. " Uo. 125. 1. Igaz viszont, hogy az Egyház tanítására hivatkozva bírálják ezt az elméletet, de a német fasizmus dicsőítése közepette ez a bírálat elsikkad. " „A néplélek kitűnő ismerője ... az élőszó mestere . . . népét egyéniségének lenyűgöző hatása alá vonta" stb. Uo. 124—125. 1. " M—M: 125. 1. "J—V: 177 1. ezt ki is mondja: „A birodalom gazdasági talpraállításával egy időben megtörtént a fegyverkezés megindítása is". 21 Vö. M—M: 125 1. és M: 1940. 144.1.
