Századok – 1966
A történelemoktatás kérdései - Mann Miklós: Politikai propaganda az ellenforradalmi rendszer történelemtankönyveiben 962
POLITIKAI PROPAGANDA AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER TANKÖNYVEIBEN 963 még nem foglalkoznak, de az 1932-ben kiadott Ember—Várady-féle tankönyv már tartalmazza alapvonásaiban a későbbi tankönyvek anyagát.4 Az 1939 — 40-ben kiadott tankönyvek már a nyilt fasiszta ideológiát sugározzák. A tankönyvek külön tárgyalják az egyes államok fejlődését, s először az olaszországi fasizmussal foglalkoznak. A fasizmus hatalomrajutását általában a belső gazdasági bajoktól vezetik le. Kifejezéseik — „ilyen körülmények között. . . súlyos kormányválság idején"6 — tükrözik azt a gazdasági és politikai helyzetet, melynek hatására a burzsoázia kialakította a fasiszta uralmi rendszert. Röviden vázolják a fasiszta párt szervezését. Megemlítik, hogy a Milánóból kiinduló szervezet első tagjai a katonaság köréből kerültek ki. A szervezet 1921-ben politikai párttá alakult, majd 1922 októberében sor került a római bevonulásra. Ez a tankönyvírók messzemenő helyeslésével találkozik, hiszen „az olaszországi kommunista zavargásokat Benito Mussolini verte le".6 Ez a tény pedig elsőrendű fontossággal bírt az ellenforradalmi rendszer történettanítása számára. Ez bizonyítja, hogy több tankönyv is hangsúlyozza a fasizmus hatalomrajutásával párhuzamosan: az országot a teljes felfordulás állapotából a fasiszták mentették meg, hiszen „már a bolsevizmus győzelmétől lehetett tartani".7 Kiemelik, hogy ez a „nagy veszély" — a bolsevizmus győzelmének lehetősége — adott ösztöntést „egy rendkívüli egyéniségnek. . . , hogy páratlan erejű mozgalmat indítson".8 Mussolini diesőitése, a különböző jelzők — lángelméjű, rendkívüli egyéniség, rettenthetetlen akaratú —, melyekkel elhalmozták, mind annak szólnak, hogy felvette a harcot a „nemzetrontó szocializmussal". Hangoztatják a tankönyvek, hogy Mussolini a fasiszta rendszerrel alapozta meg Olaszország belső rendjét, katonai erejét, eredményes külpolitikáját,9 — egyszóval új világot teremtett Olaszországban. Szerintük Mussolini megváltoztatta az olasz nép szellemét, s ez tette alkalmassá nagy külpolitikai feladatok megoldására. A tanuló mindebből logikusan következtethetett arra, hogy Magyarországon is a nyilt fasiszta diktatúra bevezetésére van szükség ahhoz, hogy a magyar nép is alkalmas legyen Horthyék agreszszív, revizionista külpolitikai koncepciójának végrehajtására. A tankönyvek nem tagadják, hogy a fasizmus szakít a parlamentáris rendszerrel. Elismerik, hogy Mussolini csakhamar a fasiszta párt számára biztosította a teljes hatalmat, bár kezdetben a szövetkezett pártokkal együtt kormányozta az országot. Ezt Marezinkó úgy próbálja magyarázni, hogy elismeri Mussolini diktátori hatalmát, de hozzáteszi: ,,. . . a legnagyobb óvatossággal vezeti az olasz népet"1 0 1940-ben ! Utalnak az ismert fasiszta elvre: „Mindenki az államért van, mindenkinek az államért kell élnie-halnia."u Tehát ki kell küszöbölni minden társadalmi ellentétet, hogy az egész társadalom gazdasági ós szellemi erejét a fasiszta állam szolgálatának lehessen szentelni. Az államtotalítás eszméje megfelel e tankönyvíróknak, egyedül a Szent István Társulat kiadásában megjelent Marczell — Szegedi-féle tankönyv ad hangot annak, hogy a totális állam „az emberi élet egészét önmagának foglalja le: magát öncélúnak vallja".12 Ezzel szembe állítják a szerzők az Egyház ama tanítását, „hogy az állam nem öncélú. . ., nem állhat annak útjába, hogy a család és az egyház gyakorolják az Istentől rájuk rótt jogokat és kötelességeket, mint pl. a gyerek, az ifjúság nevelését". A fasiszta állam rendszerét részletesen ismertetik a tankönyvek; foglalkoznak a törvényhozó és végrehajtó hatalommal, s ismertetik, hogy ellenzéki képviselők nem kerülhettek a parlamentbe. Végső konklúziójuk: „Mussolini fasiszta politikájával Olaszországot Európa egyik legrendezettebb, legfegyelmezettebb országává varázsolta."13 A fasiszta gazdaságpolitikáról egyes tankönyvek „gazdasági megerősödés" alcím alatt számolnak be. A munkások és munkaadók fasiszta szervezetének megalapításáról szólva kiemelik az állami felügyelet alá helyezés fontosságát.1 4 A Munkaügyi Minisztérium felügyel rájuk, szabályozza működésüket a fasiszta állam érdekei szerint. íme a magyarázat: miért tartják fontosnak a tankönyvek az állami felügyeletet. A fasiszta korporációk-4 Az angoloknál a válságra tér ki, az olasz fasizmust viszont dicsőíti és hangsúlyozza az olasz—magyar barátság szerepét a „szláv veszély'Myel szemben. -J—V: 175. I. •M—M: 126. 1. ' M—Sz: 1940. 112. 1. • Uo. • Vö. M—M: 126. és M—Sz: 112. 1. " M: 1940. 147. 1. " üo. 1! M—Sz: 112—113. 1. " M : 1940. 147. 1. 11 „A gazdasági életben a tökéletes állami irányítás érvényesül: a fasiszta gazdálkodás tervgazdaság." J—V: 175. 1.
