Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947

956 TILKOVSZKY LÓRÁNT mertetése végett annak minél több vidékeire utazásokat rendelhessen: külön kivált nagyszerű könyvtárt, vagy osztályos pénz- és régiséggyüjteményt nem kiván alapítani; mi úgyis a pesti és kolozsvári nemzeti museumok rendeltetése, mellyeknek közhasználatú gyűjteményeiből a társulat legtöbb jeldolgozandó tárgyat és tudományos segédeszközt remél. Azért érdekének kivánata szerint, minden tudtára esett nevezetes felfedezésekről és találmányokról, hogy a nemzetnek megmentessenek, az illető museum igazgatóságát értesitendi; a küldemény, ajándok, rendelt ásatás, csere vagy vétel által begyülendő érdekes régiségdarabokat pedig, azok megismertetése után, a pesti vagy kolozsvári nemzeti museum kincstermeinek engedi át, egyedül azon kisebb szerű s nagyobb helyet nem kívánó példányokat tartja meg kézi gyűjteményül, mellyek a nemzeti museumokban úgyis jeles számúak volnának. 6. A társulat nagyszerű czéljainak előmozdítására s bármi akadályok elleni védelmére jensőbb helyzetű s magasb tekintélyű pártfogót választ és kér meg. 7. Nagy kiterjedésű munkaköre miként szellemi, иду anyagi segéderőket is kiván; kell tehát, hogy hazafiúi buzgalmu alapitói, ápoló részvényesei, pártoló gyámolitói, ügyszeretettel munkáló tagjai, és lelkes tisztviselői legyenek. 8. Alapitói azon nemeslelkü hazafiak, kik a társulat pénzalapjához legalább 200 pgő forint készpénzzel, vagy ugyanannyiról szóló kötelezvény kiadása mellett, ezen mennyiségtől örököseik által is fizetendő száztól ötös kamattal járulnak. 9. Részvényesei azok lesznek, kik holtiglan 5 pgő forintnak évenkénti lefizetésére kötelezik magokat. 10. Gyámolitói akár évenkénti, akár további köteleztetés nélkül egyszeri és pedig tetszésök szerinti fizetéssel adakoznak a társulat elősegítésére. 11. Tagjai olly bel- és külföldi férfiak közül választatnak, kik válamélly a társulat munkakörébe tartozó tudományszakban vagy kiadott dolgozataikról ismeretesek, vagy abban tárgyakat gyűjtögetvén, gyakorlati avatottsággal birnák. 12. Mindén belföldi, megválasztását elfogadó tag, ha nem alapitó, taitozik a társulat részvényesei sorába állani; mire a külföldiek nem köteleztetnek. 13. A társulat munkálatai az elnök által rendelt osztályok külön gyűléseiben, választmányi gyűlésekben, rendesen az országos vásár idejére határozott évnegyedes, vagy szükség esetében többször is tartandó közgyűlésekben intéztetnek el. 14. Minden alapitó, részvényes és válamélly osztályba megválasztott tag a társulat közgyűléseiben külön szavazati joggal bir; a gyámolitók azonban csak értesítő, nem eldöntő szavazattal bírnak. 15. Az alapítók és részvényes tagok áltál közgyűlésben három évre választandó tisztviselő személyzetéhez tartozik : az elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, ügyész és szerkesztő, kik a három osztályból szinte szavazatok többségével megbízott választmánnyal együtt kormányozzák a társulat ügyeit. 16. A társulat és osztályainak belső intézkedései köz- és osztálygyülési határozatok által rendeltetnek el. 17. Minden a társulat munkakörébe tartozó dolgozatért, ha az elfogadtatván, kiadatik az illető osztályok által, annak jelessége, nyelvbeli előadása, gondos vagy gondatlan kiállítása ezerint javaslandó nagyobb, vagy kisebb tiszteletdíj kiadatását a közgyűlés határozza el. 18. A tagok óvják magokat a vallást, az ország kormányát, vagy akár melly a társulat czéljával nem egyező mostani politicai kérdéseket a társulati gyűlésekben vitatás alá venni. RÉSZLETES ALAPSZABÁLYOK. a) A. történetvizsgálati osztály. 19. Ennek foglalkozása a magyar és vele rokon népek hajdani, közép és ujabb kori történeteit illető, vagy azokra bármiként vonatkozó kútfők gyűjtése, rendezése, azok hitelének criticai megalapítása és közzététele. 20. Felügyelése alá tartozik mind az ekkorig kiadatlan, mind töredékesen, vagy nem híven kiadott oklevelek és köziratok gyűjtése, és pedig nem csak azoknak, mellyek egyenest az eredetiből vétethetnek, hanem azoknak is, mellyeket csak másolat után szerezhetni meg. 21. Munkálkodása sorába váló a kiadatlan, vagy forgásból enyészni kezdő s most már hívebb szorgalmat kívánó hazai krónikák, életrajzok és egésznek tekinthető emlékiratok megszerzése és azoknak vagy egyedül eredeti nyelven, vagy fordításban is napfényre bocsájtása. 22. Elővonja a könyv- és levéltárakból a kiadatlan hivatalos jelentéseket, felierjesztéseket és válaszokat, békealkudozásokat és rendeleteket, utasításokat, az egyházi látogatások és zsinatok iratait, egyes tárgyú értekezéseket, töredékeket, és bármi forrásokul használható jegyzeteket.