Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947

KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ALAPÍTÁSÁRA 1845-BEN 957 23. Kiírja s tárgy és évrendbe sorozza a külföldi egy- és közelkoru irók munkáiból mind azon szakaszokat, elszórt töredékeket, észrevételeket és mondatokat, mellyek nemzetünk és hazánk viszonyaira vonatkoznak. 24. összevont elbeszélő kivonatokat készit minden, miként nemzetünk életét, иду hazánk boldogságának és szenvedéseinek kulforrásait magokban foglaló kiadatlan országgyűlési naplókból és irományokból. 25. összegyűjti a tisztviselők, hivatalok, hatóságok és nemzetségek köz és magány naplóit, jegyzőkönyveit és úrbéri jegyzeteit, vagy azoknak közérdekű egyes szakaszait. 26. Elösoroljaaz uralkodók, vezérek, cancellárok, országnagyok, ispánok, bánok, valamint más igazgatók és törvénykezésbeliek, püspökök, hiteles helyek elöljárói s személyzete; a várak, azok birtokosai s várnagyok neveit és éveit. 27. Felvilágosítja a püspökségek, káptalanok, szerzetesek, monostorok, iskolák, nevelő s tanitó valamint a könyvnyomtató intézetek és más tudományos segédeszköz gyűjtemények viszontagságait. v 28. Meghatározza a helynevek koronkénti változásait; a városok, faluk, vidékek, tüz, éhség, dögvész, ragadványok, földrengés, süllyedés, vizár, sáskapusztitás, ellenségdülás és hasonló esetek által szenvedett viszontagságait. 29. Ide tartozik a hazai irodalom és könyvészet története, vagy az irók, életviszonyaik, és azoknak minden, akár mi nyelven kiadott és kiadatlan bárhol rejtező irományaik ismertetése. 30. Nemzedékrendtan. Minthogr/ a keresztelő könyvek nálunk 1515-ben hozattak be: a régi magyar, kun, székel és ezekkel rokon, valamint a jövevény nemzetségek leszármazását, atyafisági s rokonsági elágazását nem annyira a keresztelő, bérmáló, egybekelési és halotti könyvek, mint az osztálylevelek, nemzetségi krónikák, czimerek azonsága s más hiteles kútfők után alapithatni meg. 31. Czimertan. A királyi jegyzőkönyvek, czimerlevelek, emlékkövek, koporsók, pecsétek, pénzek és más hites kútfők segedelmével gyűjtött czimerek, azon korú arczképeket, különféle fegyvereket, öltözeteket, nemzetségi összeköttetéseket és más érdekes korjellemző tárgyakat állitnak előnkbe. 32. Az időtan. Valamint mindennemű oklevelek, régi kéziratok, névrejtőjegyek és iratok olvasása, ereklyék és jelképek magyarázata, továbbá a fejedelmek, országnagyok, tisztviselők stb. aláírásainak képmásban összegyűjtése. 33. Régi törvények magyarázata; az uralkodók és alattvalók, egyháziak és világiak, országnagyok, nemesek és néposztályok hajdani viszonyainak kikutatása, egyszóval nemzetünk vallási, polgári és házi egykori egész életének, miveltségi fokának, elveinek, eszméinek, balitéleteinek, Ízlésének, szertartásainak, szokásainak és müveinek megismertetése. b) A régiségtani osztály. 34. Ez foglalkozik ugyan a görög, római s más mivélt nemzetek és népek régiségeivel; fő figyelmét mégis hazánk régi s középkori földiratára, annak téréin tartózkodott, vagy elvonult hajdani s középkori népek és azoknak mindennemű itt talált műemlékeinek megismertetésére fordítja. 35. összegyűjti a római uralkodás alatti Dalmatia, Moesia, Pannónia és Dacia tartományok történeti, földtani, nép- és helyismereti állapotját felvilágosító kútfőket és bármi töredékes adatokat. 36. Meghatározza a mondott tartományokban volt városok, gyarmatok, őrvárak helyeit és ezredek állomásait, megismerteti a templomok, diadalivek, körszinek, bányák, gyárhelyek, töltések, csatornák, utak, vizvezetvények, fürdőhelyek és a szorgalomnak egyéb maradványait; köztudomásra hozza a kormányzókat és tisztviselőket, talált, vagy kiásatott kőemlékeket, pénzeket, fegyvereket, áldozati, házi s hadieszközöket, edényeket, szobrokat, bálványokat és más itt elő nem sorolható régiségdarabokat. 37. Kikutatja az Arad, Békés, Fehér, Heves, Hont, Nógrád, Temes, Szabolcs és más vármegyékben található kunhalmok rejtekeit, a várkunok földvárainak nyomait иду, mint az őseinktől itt talált és alattok beköltözött különféle népcsapatok vallási, polgári és házi életét, és azoknak bár mi csekélyeknek látszó műemlékeit. 38. Kitanulja a magyar és érdéli festészek, szobrászok, és más művészek zsenge maradványait, azoktól иду, mint az itt letelepedett vagy tartózkodott idegen művészektől kiállítóit mindennemű ékszereket, valamint vallási, házi és hadi eszközöket. 39. Ide tartozik az egyházak, monostorok, várak, középületek, városfalak, tornyok eredete s viszontagsága, azoknak valamint a sirkövek, oszlopok, harangok és más illynemü emlékek hiv rajzokban összegyűjtése s feliratainak lemásolása. 40. Utazásokat és ásatásokat rendel. Ha azt akarjuk, hogy emlékeink legyenek a múltból, nagy embereinket kell sirjaikból feltámasztanunk. A sírhalmok, egyházak és monostorok sir-