Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947
KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ALAPÍTÁSÁRA 1845-BEN 953 sára röpiratban támadó, s vele szemben a „független polgári tudóstársaságok" jelentőségét hangsúlyozó Vállas például egy, a történelmi kútfőket feltáró, rendszerező és közrebocsátó történelmi társulat létesítésének gondolata mellett azzal a' meggyőződéssel foglalt állást, hogy az elnyomó osztálynak a múltból eredeztetett kiváltságait épp a história fáklyavilágával lehet elenyésztetni.27 Nem tudjuk, kik vettek részt annak a kilenctagú választmánynak munkájában, amely 1845 májusában kidolgozta a most már Magyar Történeti Társulat elnevezéssel javasolt társulat alapszabályainak tervezetét. Az azonban világos, hogy a tervezet kompromisszum eredménye volt; a „jelen állapot" vizsgálatából származható veszélyeket egy, a politikai kérdéseket a társulat köréből eleve kizáró alapszabály-pont volt hivatva elhárítani. Az alapszabálytervezet vitájának szűkszavú jegyzőkönyve igen heves vitára, az ellentétes felfogások heves összeütközésére utal. Ügy véljük, hogy a május 30-i ülés résztvevőinek névsorában a jegyzőkönyv vezetője által aláhúzással megkülönböztetett 7 személy (Bártfay, Császár, Kiss Ferenc, Kovacsóczy, Körmöczy, Vargay, Walther), valamint a mentalitása és további magatartása ismeretében biztonsággal hozzájuk számítható Kubinyi Ágoston elnök, együtt jelenti azt a 8 szavazatot, amely 11 ellenében a „jelen" statisztikai vizsgálatának a társulat feladatköréből való mellőzését, de ezzel egyúttal a társulatnak a liberális politikai irányzat befolyásától való mentesítését is kívánta elérni. Kisebbségben maradásuk következtében azonban a társulatnak „történetvizsgálati, régiségtani és statistical" osztályokra épülő szerkezete, és ilyen értelemben tágabb feladatköre helyben hagyatott. A következő napi ülés változatlanul a csekély liberális többség akarata jegyében folytatta az alapszabálytervezet vitáját: a társulati tagság formáinak egyszerűsítése, a fizetendő összegek mérséklése, a működési mechanizmus tökéletesítése érdekében eszközölt különféle módosítások és összevonások során a politikai kérdések tárgyalását tiltó pontot kihagyták az alapszabályból I Az eseményeknek nyilván híre terjedt; az óvatosságáról és lojalitásáról ismert Kubinyi egyre késlekedett a következő ülés összehívásával. A kormányzat éppen ebben az időszakban tett lépéseket az irányban, hogy az egyesületek működését szorosabban kézben tartsa; a Magyar Természettudományi Társulat június 7 —10-i közgyűlésén, a várható nagyobb anyagi támogatással kecsegtetve, korteskedés indult Scitovszky János pécsi püspök elnökké választására. Kubinyi, az eddigi elnök, engedelmesen átengedte helyét, beérve az alelnök -séggel; a Magyar Történeti Társulat előkészítő tárgyalásainak elnökségéről pedig részint egészségi okokra, részint sokoldalú elfoglaltságára hivatkozva lemondott.2 8 A június 18-i ülésen már igen megfogyatkozott jelenlevők Kiss Károlyt kérték fel elnöklésre. A statisztikai osztály két elkeseredett ellenzője, 27 Vállas Antal: Tudós társaságok körül. Pest, 1844. 11. 1. 28 Ide kívánkozik Nendtvieh Károly találó jellemzése Kubinyi Ágostonról: „Szokott és egyengetett biztos liton szeretett járni, minden merész, vagy biztos sikert nem ígérő lépéstől óvakodván. Kubinyi Ágoston azért bajba sohasem keveredett, és élete egész végig simán és minden rázkódtatás nélkül folyt le." (Nendtvieh Károly: Kubinyi Ferenc és Ágoston életrajzuk. Értekezések a természettudományok köréből. 7. köt. Bpest. 1876. 18. 1.) Nendtvieh azonban ugyanitt arra is utal, hogy Kubinyi „a megtiszteltetéseket és a kitüntetést szerette, sőt ha módjában volt, kereste". Nem lehetetlen, hogy 1845. évi kitüntetése királyi tanácsosi címmel összefügg a Magyar Természettudományi Társulattal és a Magyar Történeti Társulattal kapcsolatos, a kormányzat kívánalmait méltányló magatartásával.
