Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947
954 TILKOVSZKY LÓRÁNT Vargay és Walther ezúttal is szót emelt, de eredménytelenül, s ezért elhagyta a tanácskozást, amely az általános alapszabályok vitáját befejezve anélkül oszlott fel, hogy a részletes alapszabályok tárgyalásába belefogott volna. Ezen az ülésen már kimondatlanul is nyilvánvaló lehetett az ügy bukása, amely a „történetvizsgálók" számára jelentette a legnagyobb veszteséget. A régészek éltek a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete meghívásával, és az 1845. augusztus 11 — 15. közt Pécsett rendezett vándorgyűlésen, átmenetileg lemondva tudományuk önálló ápolásáról, amelyhez a Magyar Történeti Társulat régiségtani osztálya, az alapszabálytervezetből is kitűnően, megfelelő szervezeti keretet biztosított volna, bekapcsolódtak a fizikai, csillagászati, geológiai szakosztály munkálataiba.2 9 A „statisztikusok" az Iparegyesületre és a Hetilapra támaszkodva, az adatokat az ország minden tájáról szervezetten begyűjtve, a következő években sok tekintetben sikerrel megvalósították az „országállapot" azon felmérését, amelyet a Magyar Történeti Társulat statisztikai osztályának kellő részletességgel meghatározott feladatköre is tartalmazott.3 0 A „történetvizsgálók" azonban teljesen magukra maradtak; az alapszabálytervezetben felsorolt, csak a történészek egybehangolt, céltudatosan irányított kollektív erőfeszítéseivel megközelíthető sokoldalú feladataik elárvultak. Az 1845. évi történelmi társulat alapítási kísérlet sikertelenségének okát — Lukinich véleményétől eltérően — nem abban látjuk, hogy „a tervezet nagy arányai inkább elriasztólag, mintsem bátorítólag hatottak".3 1 Az egyes osztályok tervezeteiben éppen hogy azt a lelkesedést látjuk tükröződni, amely egy átfogó, és évtizedek hosszú sorára szóló programot állít össze akkor is, ha az alakulásnál egy-egy ilyen osztályprogram mögött mindössze csak 5 — 6 pesti történész, régész, illetve statisztikus áll. A tervezett társulat mindhárom osztályának programja egyaránt a körébe tartozónak ítélt feladatok lehető teljességgel történő felmérését tűzte ki láthatólag célul, s ez ellen a viták során nem hangzott el kifogás. Az alapszabálytervezet vitájáról felvett jegyzőkönyvek ugyanakkor világosan megmutatják, hogy akik „az alakulandó társulat czélját szűkebb körre szorítani" kívánták, azok nem „a tervezet nagy arányai", hanem kifejezetten az adott országállapot felmérését célzó statisztikai osztály ellen léptek fel; ezt akarták a Magyar Történeti Társulat szervezetéből a maga egészében kiiktatni. Az elmondottakkal talán sikerült érzékeltetnünk, hogy ebben nem annyira szakmai, mint politikai meggondolások játszottak szerepet. Hiszen ha igaz is, hogy statisztikusok kevesebb indokkal lehetnek egy történelmi társulat részesei, mint történészek és régészek, e három tudományág összefogásával létrejövő társulat mégis egyaránt szolgálhatta volna mindegyikük önálló fejlődését, s emellett a statisztikai osztály tevékenységének „politikus" természete kedvező hatással lehetett volna a múltbaforduló régészek és történészek szemléletmódjának alakulására. 29 Az öccsével ellentótben bátor liberális szellemű és magatartású Kubinyi Ferenc azon törekvése tehát, hogy a régészet Önálló szakosztályt képezhessen a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete keretében, továbbra is kivihetetlen maradt. A régészeknek a helyzettel való kényszerű megalkuvására jellemző Wenzel Gusztáv: „Néhány észrevétel, mennyire fekszik az archaeologia a magyar orvosok és természetvizsgálók gyülekezetének föladatában" c. előadása. (Munkálatok, 1846. évi kötet, 210 — 212. 1.) 30 Vö. Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest. 1847. Uo. : Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest. 1851. 31 Lukinich: i. m. 15. 1.
