Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947

952 TILKOVSZKY LÓRÁNT Ezzel párhuzamosan az írásos történeti emlékek összegyűjtésének és közkinccsé tételének gondolatával foglalkozók báró Mednyánszky Alajos körül tömörültek. Mednyánszky németnyelvű cikkeket írt a magyar történelem köréből a Hormayr-féle történeti zsebkönyv évfolyamaiba; majd a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg „történeti s országismertető" dolgozatai, de elsősorban mint nagy kéziratgyűjtő volt hírneves. Az a történelmi társulat, amelyet alapítani szándékozott, az írásos történelmi emlékek eddig esetlegesen és magánjelleggel folyt gyűjtését szélesebb bázisra kívánta helyezni. Átfogóbbá, rendszeresebbé, tervszerűbbé, s mindezzel egyben eredményesebbé szerette volna tenni.22

Ebben a törekvésben méltán vallhatta elődjének Kovachich Márton György több mint fél évszázaddal korábbi híres ,,Institutum"-át.2

3 Mednyánszky 1844 nyarán bekövetkezett halála után a tárgyi és írásos emlékek gyűjtésének ügyét egyre inkább összekapcsolták, s közös bázisául a Kubinyi Ágoston vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Múzeumnak — a létesítendő társulat munkálkodása által tovább gyarapítandó — régészeti, történeti gyűjteményeit tekintették. A "társulatra vonatkozó elképzelések, amelyek Magyarország és Erdély uniója követelésének jegyében és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének 1844. évi kolozsvári nagygyűlése alkalmával létesített kapcsolatokra építve — de bizonyára a Kovachich—Aranka féle hajdani hasonló célú együttműködés emlékét is ápolva24

— Erdélyt feltétlenül bele akarták vonni annak szervezetébe és tevékenységébe, erdélyi vonatkozásban is egy múzeumi bázisra számítottak. Az 1841—43. évi erdélyi országgyűlésen ugyanis az Erdélyi Múzeum gondolatának megvalósításáról már komoly formában szó esett.2

5 1845 tavaszán a híradások szerint már egy olyan „Koremlék- s Történetnyomozó Társulat" alapításáról volt szó, amely egyesítené a régészeket és történészeket.28

De a velük való társulás lehetőségét keresték azok is, akik a statisztikai tudomány ügyét kívánták előmozdítani. A társulati tevékenység anyagi alapjainak megteremtése szempontjából mindhárom csoportozat számára kívánatos volt ez az összefogás, bár ezen belül a régész-történész együttes már eleve kritikusan fogadta a statisztikusokkal való együttműködést. Ha talán el is ismerték, hogy a statisztika, vagy mint másként nevezték: „országállapot-tan", minden vonatkozásban a maga történelmi kialakultságában igyekszik felmérni az ország állapotát, a történelmi múlt emlékeit nemzeti lelkesedéssel, de részben konzervatív szellemben búvárlók mégis idegennek érezték ezt a jelen helyzetet felmérő, aktuális problémákat felvető vizsgálódást egy történelmi társulat jellegétől, s zavarta őket az, hogy az adott korban és viszonyok között a statisztika közismerten a liberális irányzat fegyvere volt, művelői a Kossuth befolyása alatt működő Iparegyesület és épp ekkoriban indult lapja, a Hetilap munkatársai voltak. Fényes Elek, Vállas Antal a „koremlék- s történetnyomozást" is határozottan a progresszív erők szolgálatába kívánták állítani. Az Akadémia konzervativizmusát, meglehetős nyelviirodalmi egyoldalúságát és inproduktivitását 1844-ben sokak megbotránkozá-22

Toldy Ferenc Összegyűjtött Munkái. 5. köt. (Pest. 1872) 102 — 106. 1. Gyászbeszéd báró Mednyánszky Alajos felett. 23

Lukinich: i. m. 9 —10. 1. 24

Uo. 4—9. 1. 25

Kelemen Lajos: Az Erdélyi Múzeum Egylet múltja, jelene, tárai. Kolozsvár, 1909. 6 — 6. 1. — Valójában csak 1859-ben alakult meg. 26

Jelenkor, 1846. óvf. 41. sz. („Budapesti napló" c. rovat).