Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947

KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ALAPÍTÁSÁRA 1845-BEN 951 és az uralkodó termelési viszonyok tudományos igényű, számszerű vizsgálatával, felmérésével. Természetes tehát, hogy a vándorgyűlések programjában a természettudományos témák mellett nagy szerepet játszottak a vidék népesedési problémáival, a lakosság társadalmi megoszlásával és jogi helyzetével, megélhetési és műveltségi viszonyaival foglalkozó, a mezőgazdasági és ipari üzemek, a kereskedelem és közlekedés, vendégforgalom stb. adatainak összegyűjtését célzó statisztikai dolgozatok, előadások. De a vándorgyűlések házigazdái soha és sehol nem mulasztották el azt sem, hogy vendégeiket városuk, megyéjük, tájegységük történelmi múltjáról ne tájékoztassák. így már kezdettől fogva beletartoztak az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek többnapos programjaiba a természettudományi és statisztikai előadások mellett a történelmi és régészeti előadások is; a tanulmányi kirándulások nemcsak a környék valamely bányája, hutája, manufaktúrája, uradalma, hanem egy-egy műemlék, történelmi nevezetességű hely megtekintését is szolgálták; a vándorgyűlések alkalmából a helyi gyűjtők nemcsak a vidék flóráját, faunáját, ásványait mutatták be kis kiállításokon, nemcsak a helyi műipar készítményeivel vagy a mezőgazdaság legszebb terményeivel büszkélkedtek, hanem kiállították szűkebb hazájuk érdekesebb régészeti leleteit, történelmi emlékeit is. Ezek a történeti és régészeti tárgyú előadások, kiállítások, tanulmányi kirándulások igen hatásosan vezettek arra a felismerésre, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók különben is az adott korban és viszonyok közt nemzeti törekvésektől mélyen áthatott buzgalma Magyarország és Erdély természeti javainak felmérésére és nemzeti közkinccsé tételére kiterjesztendő a történelmi múlt szétszórt, feledésbe merült, föld mélyén lappangó, vagy kallódásnak kitett emlékei számbavételére, feltárására, összegyűjtésére is. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete, amelynek vándorgyűlésein oly általános érdeklődéssel találkoztak a történelmi, régészeti, statisztikai témák, jellegénél fogva szervezetileg mégsem adhatott kereteket e tudományok műveléséhez. Még leginkább a régészeti kutatómunkát tartották összekapcsolhatónak a geológiai kutató és feltáró munkával, s a régészeti leletek kémiai vizsgálatától vártak nemcsak a régészet, hanem a természettudományok számára is értékes eredményeket. így hát a Besztercebányán tartott 1842. évi nagygyűlés határozata alapján, amely helyeselte az egyesület tevékenységének a régészeti kérdésekre való kiterjesztését, a Kolozsvárott tartott nagygyűlés a régészetet most már ,,név szerint is véve föl munkakörébe", — a fizikával, csillagászattal és geológiával közös szakosztályban egyesítette azt ! Ez a „megoldás", amely az orvosok és természetvizsgálók egy részénél, így Bugát Pálnál, heves ellenzésre talált, mert az egyesület természettudományos jellegének megsértését látták benne, a „régiségtan kedvelőit" azért nem elégíthette ki, mert a régészet sajátos igényeit egyoldalúan természettudományos szempontoknak rendelte alá. Egyre inkább utat tört magának egy önálló régészeti társulat alapításának gondolata, amelyet főként Kubinyi Ágoston, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének alelnöke, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója karolt fel.21 21

Az előadottak forrásául a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai címmel óvente kiadott kötetek anyaga szolgált; főleg az 1846-ban megjelent kötetből Halász Oejza: Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai című összefoglalása. 16*