Századok – 1966

Vita - Hunyady György: Megjegyzések az ideológiatörténetről – Pándi Ilona cikke kapcsán 933

Megjegyzések az ideológiatörténetről Pándi Ilona cikke kapcsán A Századok 1966. évi 1—2. száma értékes tanulmányt közölt Pándi Ilona tollából ,,A magyar »középosztály« kérdéséhez" címmel. A tanulmány adatokban gazdag hozzájárulást jelent a Horthy-rendszer társadalmi bázisa korábbi kutatásaihoz. Sokoldalú jellemzést ad a korszak néhány igen jelentős rétegéről. Pándi Ilona munkájában más kiindulópontot választ, mint azok a kutatók, akik a kérdést már korábban vizsgálták vagy érintették. Nemes Dezső, Lackó Miklós és Szabolcs Ottó ugyanis közvetlenül a valódi társadalmi alapot tették vizsgálatuk tárgyává, amelyen a Horthy-rendszer ténylegesen nyugodott. Ennek a bázisnak az elemzéséhez és leírásához a marxista társadalomtudomány osztály- és rétegkategóriáit, illetőleg az általánosan használt foglalkozásmegjelöléseket alkalmazták, ezzel is mintegy jelezve, hogy az objektív viszonyokat tárják fel, tekintet nélkül arra, hogyan tükröződtek ezek a kor ideológiájában. Szabolcs Ottó új munkája, a „Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában 1920 —1926" (Bpest. 1965) ezen felül önálló vizsgálat tárgyává teszi „A bethleni koncepció" című fejezetben azokat az ideológiai-politikai törekvéseket, amelyek az általa tárgyalt réteg szerepével kapcsolatosak. Pándi Ilona új úton indult el, amikor a társadalmi bázis kérdéséhez a kor tudata felől közeledett. A címben idózőjelesen szereplő „középosztály" fogalom — Weis István, Szekfű Gyula és Kornis Gyula középosztály-definíciói —, amelyekből a szerző kiindul és amelyeket kritikával illet, a korszak ideológiájának kategóriái. így a tanulmány a „középosztály" egykori fogalmának és az ennek megjelelő társadalmi valóságnak a viszonyát, a „középosztály"-fogalom objektív érvényességét dolgozza fel. A szerzőnek ahhoz, hogy a „középosztálv"-fogalom tartalmát (a benne tükröződő rétegek mennyiségi ós minőségi jellemzését) kritika tárgyává tegye, el kell fogadnia a fogalom terjedelmét (azt, hogy mely rétegek foglalhatók belé). Így kettős lesz a szerző viszonya a „középosztály" fogalmához, egyrészt bírálatban részesíti, másrészt fenntartás nélkül elfogadja. Ez a kettősség módszeréből következik, abból, hogy az ideológia felől közeledik a valósághoz. Talán helyes lett volna azonban ezt a kettős viszonyulást az olvasó számára megmagyarázni. így, enélkül ugyanis zavaró, hogy a szerző előbb tudománytalannak minősíti a „középosztály" fogalmat, majd a Kornis által felsorolt ismérvek alapján megkezdi a „középosztály" vizsgálatát. Előbb elítéli az egykori ideológusok felfogását: „A »középosztály« fogalom . . . tudománytalan és megtévesztő volt, elmosott lényeges, elsődleges vonásokat, és kiemelt másodlagosakat; társadalmi osztálynak tüntetett fel olyan rétegeket, amelyeknél hiányoztak az osztály kritériumai. Az »úri középosztály« rangjával egy igen heterogén, tarka összetételű és eltérő helyzetű elemekből álló réteget kívánt az ellenforradalmi rendszer politikai célok érdekében magasra emelni, megtévesztő módon ezért egységes osztálynak tüntette fel." (Pándi : i. h. 132. 1.) Utóbb azonban mégis ezt a fogalmat fogadja el kiindulópontul, s ezt le is írja: „ . . . a Kornis által felsorolt ismérvek alapján indulunk el vizsgálódásunkban — természetesen fenntartva állításunkat, hogy nem társadalmi osztályt vizsgálunk, csupán egy réteget . . ." (Pándi: i. h. 133.1.) Pándi Ilona tehát arról ír, hogy milyen volt a „középosztály", de mintha nem döntené el, hogy volt-e egyáltalán „középosztály", mint társadalmi egység. Ha a társadalom elemzéséből indult volna ki, akkor kifejthette volna, hogy mely rétegek álltak az ellenforradalmi rendszer mögött az uralkodó osztályokon kívül, milyen indítékaik voltak, hogyan tükröződött ez a ,,középosztály"-ideológiában, s hogyan hatott ez utóbbi vissza a kor társadalmi viszonyaira. Minthogy azonban a kor „középosztály" fogalmából indult ki a szerző, hiába utasítja el, hogy egy osztályról lenne szó, azt nem tudja megkerülni, hogy egy rétegről beszéljen, s hogy ebbe a rétegbe sorolja mindazokat a társadalmi csoportokat, amelyeket a polgári ideológusok a „középosztály" kategóriájába 15 Századok 1963/4—5