Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRÉD Y-KO RMÁ NY MEGALAKULÁSÁRÓL 85 Az alkudozások során Bornemissza Géza, aki a reformnemzedék egyik vezéralakjaként kezdte közéleti pályafutását, ragaszkodott az iparügyi és kereskedelmi minisztériumok együttes vezetéséhez. Imrédy nyilván nem kívánt magának egy olyan vetélytársat teremteni a kormányban, mint ő volt Darányi számára. Egyetlen miniszterének sem óhajtott túlságosan széleskörű hatalmat adni különösen gazdasági téren.10 3 Végül Bornemissza jobb belátásra tért, nyilván azt gondolta, hogy jobb egy tárca, mint egy sem. Később azonban alkalma nyílott beláttatni Imrédyvel, hogy kár volt magára haragítania. A másik vitás személyi kérdés - mélyebb politikai tartalommal, mint az előbbi Hóman Bálint miniszterségének a kérdése volt. Amikor híre terjedt Imrédy miniszterelnökké dezignálásának, a NEP agrárfrakciója akciót indított ellene. Ürügyként azt emlegették, hogy pártonkívülieket is be akar vonni a kormányba. A valóságos ok azonban az volt, hogy Imrédyt a nagytőke emberének tartották, s nem bíztak abban sem, hogy elnyerheti a németek bizalmát. Ezek az elemek Darányi utódaként Hóman Bálintot tolták előtérbe, azzal a céllal, hogy beépítsék őt az új kabinetbe. Feltehető volt, hogy Imrédy „minőségi" kormány alakítására törekszik, s ki más képviselhette volna ebben a kormánypárt szélsőjobboldalát, mint Hóman, a neves történettudós és egyetemi professzor. Nem volt könnyű azonban eldönteni azt, hogy milyen minőségben kerüljön be, mert szeretett volna kultuszminiszter maradni, azonban erre a tárcára Imrédynek már más jelöltje volt Teleki Pál személyében. Végül új tisztséget kreáltak Hóman számára, a tárcanélküli propagandaminiszterséget. Ez a megoldás Imrédynek is megfelelt, hiszen egy hatékony propagandaapparátus kiépítése programja lényeges részét képezte. Az új kabinethez fűződő várakozást és bizalmat az is jelezte, hogy a végső szélesebbkörű kormányalakítási tárgyalások mindössze két napot vettek igénybe. Május 13-ra virradóan Imrédy egész éjszaka tárgyalt, majd délelőtt megtartotta utolsó minisztertanácsát a Darányi-kormány. Este Imrédy bemutatkozó beszédet tartott a NEP pártértekezletén, majd a következő napon az újságokban ott díszelgett az új kormány tagjainak fényképe az eskütételi ceremónia szokványos díszmagyaros pompájában. Az új kormányban az adott pillanatban a szélsőjobboldalt Hóman és az újonnan kinevezett földművelésügyi miniszter, Sztranyavszky Sándor képviselték, valamint különös jelentőségű volt Rátz Jenő honvédelmi miniszteri megbízatása. Imrédynek kettős célja volt Rátz bevonásával, egyrészt le akarta csillapítani a tisztikar elégedetlenségét, s biztosítani támogatását, másrészt abban is bízott, hogy az új miniszternek-éppen szélsőjobboldali felfogása révénsikerül majd a nyilas befolyást visszaszorítania a hadseregen belül. A külügyminiszteri tárca Kánya Kálmán kezében maradt, figyelmet keltő változás történt viszont a belügyminiszter személyében. A már korábban is sokat bírált Széli József helyett Keresztes-Fischer Ferenc megbízatása azt sejttette, hogy erőteljes lépések várhatók a nyilasok ellen. • Ezen összetétel határozottan kompromisszumos jellegűnek tűnik, amelyben gondosan mérlegelve, körültekintő precizitással osztották el a pozíciókat az uralkodó osztályok egyes csoportjai között. Bár e téren is érvényesült 103 Valószínű az is, hogy Imrédy a tárcát előbb-utóbb elvbarátjának, Kunder Antalnak akarta átjátszani, aki államtitkári minőségben gyakorlatilag a teljes bel- és külkereskedelem irányítását egy kézbe vonta össze. (A Külkereskedelmi Hivatal, amelynek eddig elnöke volt, másfél év után a Külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a Kereskedelmi Minisztériumba). (Pesti Hirlap, 1938. máj. 18.)
