Századok – 1966

Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878

BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÄLÄSÄN AK TÖRTÉNETÉBŐL 907 gyünk annak a csacsi osztrák politikának, mely egyedül a németekbe támaszkodik, pedig Prágában verik őket, oda hóhért kellene küldeni, itt meg olasz deákok lövöldöznek, Horvátországot elveszítjük. Most csak arra vagyok kiváncsi, hogy Erdéllyel mikor kezdődik a komédia. És megveré az isten őket vaksággal . . . Konstantinápolyból vettem levelet Karácson Imrének,12

1

szerinte hiába minden bojkottellenes dolog, míg az angolok nem szűnnek meg ösztökélni az ifjútörököket. December 8. Bülow12

2

beszél Berlinben. Ebben van színvonal, bármint ítéljünk is róla egyénileg. Híven kitart mellettünk, jövendőmondásaiban tartózkodó, a helyzet konstatálásában józan. Hogy a mi politikánkról van egyéb nézete is, az biztos, de mint jó barát, nem beszél erről a publikumnak . . . Nekem személyesen az tetszik, az tetszett, kissé túlzás — az tűnt fel, hogy Cavourt ilyen nagyra helyezi. Kállaynak is Cavour volt az ideálja. Hogy Bülow beszéde nem nagyon tetszett a német hírlapok ama részének, kik a külügyi helyzet megítélésénél mindig olyan jövendöléseket és konstatálásokat akarnak, amelyek szentírásként garantirozzák (sic !) a jövőt, nagyon természetes. De tény azért, hogy a mai helyzetnek német szempontból intő képe ez. December 9. Megegyezést akarnak a törökökkel. Elküldik a károk jegyzékét (Calice123 eszméje), Tittoni nézete szerint kényszerhelyzetben volt az olasz diákok miatt. Nos, ez kifogásnak jó, de hogy az olasz politika már régóta megváltozott, az bizonyos. Addig, míg osztrák, ill. osztrák-magyar — ami egyre megy — külpolitika lesz, lényegében aligha lehet másként operálni. Andrássy esete kivétel,124

de annak kritikai története még csak később vázolható . . . December 11. . . . Bülow ismét beszélt, hiába, mert még mindig gyengén állunk. . . December 12. Horváth érkezett Budapestről, járt Belgrádban. Itt nagy a züllés, anyagilag most már odalenn, a háború kérdése nem tőlünk függ (úgy mondják), hanem a hatalmaktól. Lopnak vígan, mégis találunk egy becsületes embert, Stojan Novakoviéot,12

5

akit nem lehet megvesztegetni, úgy értem, hogy a pártbelieinek nem, mert idegen hatalom nem is gondolt rá. Hozott sok érdekes jelentést, Paáió-dolgait,12

6

de ez engem nem érdekel . . . Horváth szerint Muraviev12

7

— a pesti főkonzul — azt beszélte: hat hónapja van itt, és többet tanult, mint másutt néhány esztendő alatt. A magyarok nagyon kedves nép, de külpolitikai tekintetben valósággal stupidok, ezeket vezetik, mint a juhokat . . . Vagy lesz konferencia vagy nem. Ha lesz s azután egyezzék meg Ausztria Törökországgal előzetesen, vagy nem, az mindegy, — akkor Olaszország húszféle tervvel áll majd elő. Konpenzáció legyen, anélkül a dolog nem megy. Nem kell ennek éppen területinek lenni. Azonban ez Ausztria-Magyarország lealázását jelenti. Aehrenthal készen van, utána jön Andrássy, az egyetlen, aki Bosznia annektálása ellen szólt. Mit beszél Aehrenthal, hogy Izvolszkival beszólt. Felvették a jegyzőkönyvet, ami azt illeti, hogy Ausztria-Magyarország nem megye bele a konferenciába, akkor háború lesz a Balkánon, de Oroszország semmi esetre sem fog háborút viselni itt. Ha Ausztria-Magyarország nagyobb előrehaladást tesz a Balkánon, közbe fog lépni. Egyébként Ausztriának szüksége van egy ententre Oroszországgal, amire elkészül, de nem mint Mürzstegben,128

ahol a gyanú mindig fennmaradt Oroszország ellen. Ennek meg kell szűnnie . . . Ezt az érdekes beszélgetést személyesen adtam be Aehrenthalnak, minthogy Horváth igen ügyes hírszerző, de abszolút nem politikus. Annál becsesebb. Voltaképen a dolog engem személyemet illetően tárgyilag sem érdekel, mert fáj a szemem s történelemmel van dolgom. Buriánról Muraviev mint közönséges hivatalnokról beszólt. 121

Karácson Imre történetíró, nyelvész, akit Thallóczy kezdeményezésére küldenek ki a konstantinápolyi levéltár magyar anyagának kiválogatására, rendezésére. Karácson a nehéz viszonyok között végzett munkáról többször beszámol Thallóczynak, majd 1911-ben a rendezés közben kapott sérüléséből eredő vérmérgezésben hirtelen meghal Konstantápolyban. m Bernhard Bültw 1900—1909-ig német birodalmi kancellár. m Heinrieh Calice a portánál 26 éven át teljesít követi szolgálatot. 121

Az idősebb Andrássy Gyula külpolitikájáról van szó. "'Stojan Novakovií szerbiai politikus, előbb külügy-, majd 1884-től belügyminiszter, több helyen követ, a haladó párt tagja, Garaáanin halála után annak vezére. Nikoli Paëic a szerb radikális párt megalapítója, több ízben miniszterelnök. I. Péter uralomra jutásától (1903-tól) döntő befolyást gyakorol a szerb politikai életre. Az 19 )7—-1939-es években a Monarchiával igyekszik békés viszonyban éini, ez a jóviszony az annexió bonyodalmai idején romlik meg. m Michail Muravjov Î 908-ban budapesti orosz főkonzul. lta

A milrzstegi egyezményt (1903. okt. 5.) a Monarchia és Oroszország (Goluchowski és Lamsdorff külügyminiszterek) kötötték. Az egyezmény szerint a török kormány beleegyezésével Makedónia felett Oroszország és Ausztria-Magyarország polgári megbizottja felügyeletet gyakorol. E mellett azonban nemzetközi csendőrség tartja fenn a rendet, ennek tagjai (angol, francia, olasz, orosz, osztrák-magyar tisztek) többségükben az orosz befolyás támogatói. — Az ifjú tórök forradalom győzelme után —1908 júliusától — az Idegen beavatkozást visszautasítják, 1909-ben anemzetközi csendőrség is feloszlik.