Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
908 TÖMÖRY MÁRTA December 15. Burián tegnapelőtt volt őfelségénél: a király nagyon lekötelezően fogadta, megdicsérte, megköszönte fáradságát és a végén azt mondotta: „Sie haben doch Recht behalten." Ez a pár szó jellemzi az utolsó év intrikáit a maguk teljességében. (Burián) egy óráig fejtegette, hogy az annexió megvan, hogy a hatalmak közül egy sem kívánja, hogy kimenjünk. Ha a török kárpótlásról beszélne, ez már annak a jele, hogy hajlandó az országot átengedni, más hatalomnak ehhez nincs köze. A mi címünk perennisz.12 9 Mindezt szépen adta elő, dehát ez hatalmi kérdés. Amennyiben megválik, hogyan manövrirozunk. Arról van szó, hogy esetleg valami címen fizetünk, de ezt még a miniszterelnökkel meg kell beszélni. Mindez nagyon helyes, de azt mondják meg úgy, hogy mindenki elhiggye neki, illetőleg nekik. December 18. A „katonai reformok", „engedmények", „kívánságok" körülbelül tető alatt vannak, s két hét múlva minden „megvalósul", csak Ferenc főherceg ellenzi még azokat. Elkéstek velük, azt hiszem és itt lesz a nyomában a felfordulás. A trializrnussal kiléptek a t. Reichsrathban, kissé korábban, a gyümölcs még nem érett, talán így szabadulunk meg tőle. December 22. Mennyibe került Bosznia-Hercegovina Halott Sebesült Eltűnt Összesen Tiszt Legény Tiszt Legény Tiszt Legény Tiszt Legény 44 902 131 3849 3 269 179 6020 1878: Halott Sebesült Eltűnt 71 legény 16 tiszt 255 legény 8 legény December 22. „Pogatscher [a keleti ügyek előadója a külügyben meghat [almazott] min[iszteri] titk[os] tanácsos] azt ajánlotta, hogy mi ajánljuk fel Törökországnak Boszniát, kárpótlása mellett a ráfordított költségnek, a török nem tudván fizetni, maid odaadja nekünk ! ! Bármely európai hatalom adott vón pénzt a töröknek erre. E naiv ember ma egyik Egeriája Aehrenthalnak. Este 8-kor nyugati vasúton II. o. hálóhelyen . . ." December 25. ... A hazai hírek idegen világításban nagyon szürkének mutatják a dolgokat, mintha a pessimistáknak lenne igázok. Két fej alighanem hullani fog. (Aehrenfchalé) ós talán (Buriánó). A katonai réformokat nem is olvasom többé . . . December 31. „Az óv utolsó napja. Ha ráérnék, szentimentalizmusra volna okom elég. De úgy látszik, hogy ez a korral jár. Magam előtt sivár meddő harcokat látok, egy nem erős új nemzedéket, bomladozó társadalmi kereteket, egy nem biztató uralkodójelöltet, de hát vegyítsünk e kilátások közé egy csöpp oleum optimisticumot в küzdjünk. Ez a messinai földrengés130 annyira lesújtó általános emberi katastrófa, hogy sötét hivatalos odúmba is megremegteti a lelkemet. Ez az óv anyagi és külső sikerekben rámnézve kedvező volt, belső küzdelmeimet illetőleg, melyeket — nem lévén sem Werther, sem egyéb ily nyafla költői alak — nem írom le: tele volt szürkeséggel. Tehát: hajrá, ne hagyjuk a magyar eszmét, a magántűzhely melege maradjon a tömegnek. 1909 Január 1.: Reggel Budapestre .... 6-kor Wekerlééknól a szokásos újévi malacevés ós tarokk. Wekerle fáradt — úgymond — s utódja egy Andrássy—Popovics131 kabinet lehet csak. Popovics jelen volt s nem tiltakozott. Andrássy feltétlenül megbízik Popovicsban. Az újévi beszédek óvatos általánosságban mozogtak, de a koalíció repedéseit amúgy szőrmentén mutatják. A katonai kérdésekről csak amúgy szőrmentén dilatorius jelleggel beszélt. „Ő nem bírja tovább a dolgot. Vendiamo." A bosnyák vitához készül egy coupval, t. i. a Gül Baba sírjához132 általam kerestet egy hodzsát Konstantinápolyból s egy müezzint. A fizetést ő adja. Ezzel rögtön megbíztam Karácson Imrét, a mi gospolii 128 Perennis. vagyis Boszniában a Monarchia uralma örökjogon áll. Messinában 1908. december 21-ét61 igen erős földrengés pusztított, ami átterjedt Calabria félszigetére is, ahol hatalmas földsávok merültek a tengerbe, óriási anyagi s emberáldozatot okozva. 131 Povoricx Sándor 19 )9-ben az Osztrák-Magvar Bank kormányzója lett. "'Gill Bab;z, vagy Rózsa-apó török szerzetes, Rvlia Све1еЬЦ\Ш—1680)török történetíró szerint Szulejmán szultán kíséretéhen (1541) JOtt Budára, mint a szent Bektasi-rend tagja. Itt halt meg, késő öregkorban, budai rózsáskertje tette híressé. Sírja fölé kis kápolnát (türbét) emeltek a Rózsadombon, mely ma is éli.
