Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
892 TÖMÖRY MÁRTA Burián 223/08 febrfuár] 15. Pr. Bfosznia] H[ercegovina] sz[ám] a. eltért álláspontjától, a diplomáciai intervenciót nem fogja koncedálni s azon feltétel alatt, hogy a BH mohamedán otbor20 az általa jelzett irányban korrigálja emlékiratát, azt be fogja adatni a Portának. Kijelenti azonban, hogy a seich-ül-iszlám bármit mondjon is, ő ragaszkodik a felség álláspontjához. Ezzel a porta kezébe adta a kulcsot. Ő lássa.21 Május 21. 604.SZ. alatt a Külügyminisztérium leküldte Konstantinápolyba jegyzékét. Hogy ebből mi lesz, a jene tudja.22 Június 3. [Burián fogad egy szarajevói küldöttséget] Mondott ő még egyebet is. Beszélt nekik, hogy ismerjük összes belgrádi összeköttetéseiket, valamint azokat is, amelyeket Konstantinápolyban folytatnak. Az érdekli őt, hogy Belgrádhan is, Konstantinápolyban is kijelentette, hogy az annexió meglesz. Itt szeretik a dolgokat pihentetni és nem tenni semmit. Kétségtelen, hogy ez a kardcsörtetés nagy hatást fog tenni a délszláv sajtóra. Kutschera ma nagy titokban mondotta, hogy a miniszter (Burián) nagyon le van verve. Dehogy van — ilyen lélekbúvárok ezek. Július 5. Forgách2 3 belgrádi követünk június 25-én jelentést tett, hogy Krulj mostári szerb hírlapíró pénzt kap Belgrádból s hogy a belgrádi szláv kör24 Karagyorgyevics fiát2 5 ösztökéli, hogy a berlini szerződést revidiálják, melynek következtéten azután Ausztria-Magyarország elesnék Bosznia igazgatásától. Ebbe az oroszok csak úgy mennek bele, ha Bulgária Macedóniát kapja, de ez is kell a szerbeknek. A jelentésben nevek is említtetnek, hogy ki kap pénzt. Mindössze 9 —10 ezer Frankról van szó. A jelentést 1067/M. d. A. sz. a. július 3-án kaptuk (1020/Pr. BH), erre a király azt írta sajátkezűleg: Ich sehe voraus, dass dieser Bericht nebst Beilagen dem Minister B. Burian mitgeteilt & ihm und der b. L. R.26 zum eventuellen Einschreiten benützt wird. Franz Joseph. Augusztus 22. [Wekerlével] reggeliztem, arra kért, hogy Bosznia közjogi dolgairól írjak neki egy emlékiratot szeptember 10-ig. A szeptember 19-i miniszteri értekezlet [anyagába] felvették Bosznia annexiójának kérdését. Burián írta meg ezt az emlékiratot annakidején, melyben (májusban) kifejti, hogy enélkül nem lehet a kérdéseket megoldani. Most hajlandók belemenni, mert a külügy érzi, hogy ehhez joga van. Wekerle nézete szerint magyar jogon kell okkupálni,2 ' de azért a status quot meghagyni. Ez ugyan így odaállítva meglehetős ignoráns dolog, de én megígértem neki, hogy dacára bolond elfoglaltságomnak, megteszem, azaz megkísértem (sie !) legalább, csak azt nem tudom még, hogy a dolog köztünk marad-e vagy sem.28 Augusztus 23. Itt van dr. Horváth Ödön.2 9 Beszéli, hogy a Nastic röpiratot az ő jelentései alapján Budapesten csináltatta Wekerle és Szterényi. Palágyi rendőrdetektív vitte a tárgyalásokat Pálffy álnéven s körülbelül ötezer Koronába került. Ezt, úgymond Horváth, nem tudja senki. Wekerle haragudott, hogy Hadik is megtudta Horváth révén. * Biztos, hogy megijesztették a szerbeket, de hogy ez titokban marad ? ! Horváth szerint Szterényi viszi a politikát, a karlócai választás dolgában is ő közvetített.30 Bogdanovié3 1 fűnek-fának igér. Szterényi 800 000 Koronát kapott Schreier útján talpfákért, állítólag ő látta. Szóval lopnak vígan. Ez a Horváth előadása. boszniai kormányzást a Landeschef kezébe akarják tenni. Burián ebben a bécsi keresztény-szocialista, centrista hatás erősödését, térhódítását látja, s attól fél, hogy Ferenc Ferdinánd és a katonák a tartományok igazgatását elrontják így. Burián ezt a törekvést látva, adja be a királynak második emlékiratát, melyben az annexió végrehajtását sürgeti. ïu Mohamedán otbor: mohamedán vallási bizottság. " A későbbiekben Burián mégsem adja fel a kinevezési jogot, csak „bizonyos engedményeket tesz". Thallóczy erre megjegyzi: gyengíti a Monarchia pozícióit. Kállayra hivatkozik, aki ezt a kérdést már 1895-ben meg akarta oldani, a mesihatkinevezési jogának a császár kezében hagyásával. 22 A Külügyminisztérium — Aehrenthal — Burián II. emlékiratának (II. Denkschrift über Bosnien und Hercegovina, Wien, April 1908. Másolata REKL) értelmében fogalmazott jegyzékéről van szó, Thallóczy akkor még nem tudja, hogy ennek elindítója Burián maga. Banánnál előzményként olvashatjuk a következőket: Izvolszkij Aehrenthaliiak bejelentette, hogy Oroszors.áe újabb aktivitási szándékkal van aszorosok kérdésében. „Akkor a külügyben legény kell a gáton, s Aehrenthalnak megjött volna a nagy alkalma." Majd feljegyzi (1907. nov. 18.), hogy Sehönbrunnban 80 percig volt a Felségnél kihallgatáson, s Bosznia dolgairól számolt be, továbbá a szerb szervezkedésről, Bosznia-Hercegovina jövendő kezeléséről, összefüggésben a Monarchia kül- és belpolitikájával. 23 Forgâch János gr. 1908—1909-ben belgrádi követ.. 21 Szláv Kör a Szlovenszki Ju7 nevä, forradalmi irányú, 1903-ban alakított, nagyszerb célokért küzdő szerbiai egyesület, melynek jelszava „Los von Österreich". Ld. ehhez Katus: i. m. 2íi. 1. 25 /. lJ ét,er IKaragyorgyevics) szerb király fiáról, Oyörgy trónörökösről (szül. 1887) van szó, aki oroszbarát kapcsolatairól ismert. " Iiauch Pál (Levin) br. (1884—1933) horvát bánról van szó. 2í Annek-tálni kellene, valószínűlegelírásról van szó. " Megjegyezzük, hogy Kállay a közös jogon való annektálást akarta, nem beszélt sohasem a magyar érdekek előtérbe tolásáról ilyen értelemben. 22 Horváth Ödön dr. hírszerző, Andrássy Gyula bizalmi embere, aki Thallóczyval állandó kapcsolatban áll. Minden boszniai hírszerző útjáról előbb hozzá megy, neki számol be — Andrássy tudta nélKül. 8" A karlócai választás a szerb pátriárka-választáH Brinkovic György szerb pátriárka halála után. 31 Bogdatvrvic Lucirm előbb budai püspök, majd 1907-tól karlócai érsek, s erb pátriárka; választásával kapcsolatban Írja Thallóczy, hogy megválasztása érdekében mindenkinek Ígéreteket tesz.
