Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÄLÄSÄNAK TÖRTÉNETÉBŐL 891 December 22. [Az osztrák delegáció ülése után]: Buriánnal hazáig. Elmondotta, hogy a trónörökös s az összeabajgatott vezérkari főnök alulról jött jelentések alapján kifejti, hogy így nem maradhat a helyzet Boszniában, el kell az 1882. civiladlatusi törvényt9 törölni s a katonai uralmat illetve kormányzatot helyreállítani. Ettől majd megjuhászodnak. Ha lázadás tör ki, annál jobb, mert leveretvén rendet csinálunk, holott háború esetén az ország ellenünk lesz s leköti egyrészét a haderőnek. Körülbelül éz a tartalma, még néhány félmegjegyzéstől elnézve. A hadügyminiszter10 ennek alapján, kissé szelídítve rajta, egy felségfelterjesztést írt, s azt felküldvén, előtte a rendes hivatalos úton „ante expeditionem vizűm" végett elküldte neki. Burián azonnal elrendelte, hogy ezt nem fogadván el, hivatalosan nem kap számot. 20-án este komolyan beszélt a hadügyminiszterrel s kijelentette a), hogy ő ezt az előterjesztést nem vidimálja, b) hogy ha a hadügyminiszter úgy küldi el a felséghez, ő ezzel szemben jog előterjesztést tenni s elvárja a hadügyminisztertől, c) hogy az előterjesztés jelküldéséről értesiti. Mindenesetre erre a hadügyminiszter arra kérte, hogy jelölje meg neki az előterjesztés sérelmes pontjait. Burián 21-én a jelentés kétharmadát lehúzta s megglosszálta s egy magánlevéllel visszaküldte Schönaichnak ezt a jelterjesztést. Tegnap, 21-én este a hadügyminiszter kijelentette, hogy egyetért vele s így ez az ominózus ügy egyelőre végetért. Hogy Konopist11 mit szól hozzá, arról majd a jövő jog megoktatni. 1908 Január 10. [Burián] odaadja a szerb — bosnyák „skupstina"n beadványát, melyben bizonyos javaslatok foglaltatnak. 8 pontban sorolják elő követeléseiket : 1. egyesületi és gyülekezési jogot kívánnak, 2. a bírák függetlenségét s a politikai foglyok elválasztását a közbűntettesektől. 3. az erdészeti kihágásokra szabott büntetések enyhítését, 4. a kidug vagyis a közmunka megszüntetését, 5. a személyes hitel emelésére hivatott intézkedések behozatalát, 6. gazdasági szövetkezetek jelállítását (korlátlan jótállással), 7. a kivándorlási ügynökök fnegrendszabályozását s az illetéktelen kivándorlásra vonatkozó rendelet megszüntetéséi (nincs érvényben), 8. belső kolonizációt, a dohánybeváltás reformját. Rossz hercegovinai felületes vezércikk, mely ignotos fállit,1 3 maga a beadvány mutatja, hogy a tisztelt panasztevők niveauja az 1875-ik kérelmezőkhöz képest (mindannyian hozzánk fordultak) csak annyiban változott, amennyiben rác újságokat olvasnák. Igazán lokális hercegovinai panaszlevél, melyre könnyű a válasz.1 1 Február 19—20. Beszéltem Kutscherával, a Bosznia-hercegovinai mohamedánok ügyében. Szerintem az lesz a dolog lefolyása, hogy Pallavichini1 5 átadja majd a boszniahecegovinai múzeum beadványát, melyet a seich-ül-iszlám a seriu értelmében fog akép elintézni, hogy a reisz kinevezése őt illeti. De hagy majd egy kibúvót s ahogy én ismerem Buriánt, egy kompromisszumot fog ajánlani a felség kinevezési jogának megrövidítése tekintetében. Nagyot kellene tévednem, ha nem úgy lesz a dolog. Ez a legkedvezőbb eset. — Francia újságírók a szandzsák vasútról17 akarnak tudni és börze manőverezésnek nevezik azt. Buriánnak az a nézete — s ezt követi a Ballplatz is —, hogy a transzverzál vasutat most melegen kell pártolni, ezzel kihúzzák az oroszok méregfogát.18 Burián a katonakörökkel szemben ezúttal győzött, azt akarták a vezérkarnál, hogy a Landeschejlä hatásköre tágíttassék a civiladlatus rovására. Azonban Aelirenthal segélyével a felség a status quo mellett döntött. • Az 1882. évi civiladlatusi törvény a Bosznia-Hercegovina-i katonai főtisztviselő — tábornok — mellé a polgári ügyek vitelére azonos rangú polgári főtisztviselőt rendel. Itt arról van szó, hogy a katonák a civiladlátus fölé karnak kerülni. 10 Franz Fhr. von Schönaich. 1905—1906-ban osztrák Landwehr (honvédelmi) miniszter, majd közős hadügyminiszter. 11 KonoviU—csehországi vár, Ferenc Ferdinánd trónörökös családi fészke. " Szkupstina = országgyűlés. 13 Ignotos fallit = mely a hozzá nem értőket csak tévedésbe ejti. " Thallóczy itt egyszerű „letorkolásra" gondol. Ebből a pár követelésből láthatjuk viszont azt, mennyire erős, feudális jellegű elnyomás alatt élt a tartományok népe. 16 Paüavicini János 1906—1918 között a Monarchia konstantinápolyi nagykövete. Az annexió tevékeny munkálója. " Seri = vallási törvény. 17 A szandzsák vasút vonala a novipazari szandzsákon át — észak-déli irányban — vezetne Szalonikibe, azaz a Monarchiának az Égei-tengerre lenne kijárója ezzel a vasútvonallal. — A másik vasútépítési akció és terv a transzverzális vasútvonal, mely viszont az Alduna—Fekete-tenger vidékét köti össze az Adriai tenger vidékével (kelet-nyugati irányú), vagyis Szerbiának Ausztriától független kijárót ad a tengerhez. E két vasútvonal építése a múlt század 80-as éveiben elkezdűdött, majd abbamaradt, 1908-ramostmárnemcsakaMonarchia, illetve Szerbia, hanem Törökország, Bulgária, Olaszország, de Anglia is sürgetik a tranzverzális vonal továbbépítését. Is Erre vonatkozólag Burián naplójában találunk hasonló bejegyzést, Burián szerint is, ha a Monarchia a transzverzális vasút építését sürgeti, és támogatja, e^zel Oroszországnak kedvez és viszontkedvezményre számíthat. Mint írja, Aehrenthalnak mondta Izvolszkij : a „Monarchia speciális érdeke Bosznia-Hercegovina kérdésében (annexió) kompenzálható méltányosan és jóakaratúlag. .." Vö. Patyomkin: i. m. 182—193. 1. 11 Landesche/ Bosznia esetében annak katonai feje. Buriánnál látjuk, hogy Schönaich és a katonai körök a
