Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 845 pénzügyi és gazdasági konszolidáció eló'feltétele.15 0 A bolsevizmus elleni legjobb orvosság az, „hogy béke-atmoszférát teremtsünk magunknak, belevessük magunkat a gazdasági és szociális reformok nyugodt, békés munkájába".15 1 Benes beszédében tehát egyrészt kereste a közeledés útját a francia állásponthoz, másrészt határozottan kitartott a csehszlovák burzsoázia érdekeinek leginkább megfelelő út mellett. Ez utóbbi mögött ott voltak a csehszlovák burzsoázia makacs, önálló, egoista érdekeit szolgáló törekvései, hogy befolyásolja я, nagyhatalmak közép-európai politikáját, mégpedig olyan szövetség kiépítése irányában, amelyben a vezető szerepet a csehszlovák burzsoázia játssza. Ezt elősegítette, hogy a francia politika is kompromisszumokra törekedett. Elsősorban Berthelot volt az, aki a többieknél hamarább látta a várható fejleményeket. Bár ezideig ő is mellőzte a csehszlovák diplomáciát, de időben felismerte azt a veszélyt, amelyet Magyarország felfegyverzése jelentett volna a békeszerződésekre, így gyorsabban fogta fel a csehszlovák külpolitika lényegét is.152 Már szeptember 25-én, Osuskyval folytatott beszélgetése során elmondta, hogy a magyarok elsősorban Paléologue terveire építettek, amelyekben Magyarország jelentős helyet töltött be. Osusky szerint Peléologue a terveitől nagyon nehezen fog elállni. Ellenben Millerand és ő Magyarországnak csupán a Franciaországra nézve kedvező gazdasági ajánlatait akarták kihasználni, ami mögött semmiféle politikai szándék nem volt.,, Tudja Ön, hogy a magyarok nekünk gazdaságilag nagyon jól jöttek és mi nem tétováztunk, megragadtuk a gazdasági előnyöket... E lépésünk semmiféle politikai előnynyel nem jár. A magyarok azt gondolták és gondolják, hogy viszonzásul politikai engedményeket teszünk nekik. De Millerand és én a magyar szerződés integrális véghezvitele mellett vagyunk..."15 3 Kijelentette továbbá, hogy a francia politika a békefeltételek tekintetében nemcsak hogy nem tesz engedményeket Magyarországnak, de rövidesen jegyzéket fog küldeni, hogy a magyar kormány törődjék többeta szerződések ratifikációjának előkészítésével.154 Majd megjegyzte, hogy a csehszlovák kormánynak „felesleges bármilyen gondot is magára vennie a francia álláspont miátt", mert e politikát jónak, Franciaország háború alatti politikája folytatásának tekinti. Azonban szükségesnek tartja Románia megnyerését, Lengyelország és Görögország csatlakozását a kisantanthoz, továbbá Ausztria háttérben tartását, vigyázva, nehogy az Németországhoz csatlakozzék.15 5 1920 szeptember végére és október elejére gyökeres változások álltak be a nemzetközi helyzetben, ami a csehszlovák burzsoázia kisantant-tervének kedvezett. Franciaország intervenciós terve kudarcba fulladt. A lengyelek a franciák akarata ellenére — e ténynek Lenin igen nagy jelentőséget tulajdonított — tárgyalásokba kezdtek a szovjet hatalommal, s aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Franciaország ezután már képtelen volt megakadályozni az intervenció összeomlását. A francia kormánypolitikában mindez jelentős változásokat eredményezett: a magyar reakció elveszítette jelentőségét a francia politika számára, a francia politika és a kisantant koncepció között 160 Uo. 86. 1. 161 Uo. 97. 1. 162 AMZV-Praha, Pafíí, 1920/233. (1920. szept. 25.). 163 AMZV-Praha, Pafíí, 1920/233. (1920. szept. 3.). 164 Uo. ш Uo.
