Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
846 BOUOS FETtENC viszont az összhang fokozatosan létrejött.15 6 Természetesen ennek nemcsak politikai tényezői voltak, Ebben az időben a francia tőke lényeges előnyöket szerzett Csehszlovákiában.15 7 A további küzdelmek a kisantant kibővítésére irányuló törekvések jegyében zajlottak le. Az ilyen szélesebb alapokra épülő szövetség létrehozása, vagy akár csak a románokkal kialakítandó szövetség megteremtése előtt azonban számos akadály állt, amelyek a kisantant-tervet is meghiúsulással fenyegették. A románoknál csak 1921 tavaszán, az első Károly-puccs idején következett be változás. Április 4-én Take Jonescu kijelentette, hogy hajlandó a szerződés megkötésére. Pár héttel később, április 23-án erre sor is került. Ezt követte 1921. június 17-én a román—jugoszláv szövetség, s ezzel a kör lezárult, a kisantant létrejött. Az 1920 augusztusában kötött egyezmények kétségtelenül megerősítették Csehszlovákia nemzetközi pozícióit, amelyeket a teljes elszigeteltség veszélye fenyegetett. A francia álláspont megváltozása ebből a szempontból fordulópontot jelentett. A hatás azonban kölcsönös volt. A kisantant keresztülhúzta a francia terveket, s hozzájárult a francia politika megváltozásához. Nagy csapást mért a dunai konföderációs elgondolásokra, a lengyel—románmagyar reakciós ellenforradalmi blokk megteremtésére. Franciaország középeurópai politikájából csak azt a minimumot tudta megvalósítani, amit a kisantant képviselt. A kisantant megalakulása meggyorsította a magyar reakció nemzetközi elszigetelődését is, éppen azáltal, hogy a franciák a kisantant felé közeledtek. 1920 október végén Paléologue helyébe „vezértitkár" címmel Berthelot került. A „Nemzeti Újság" ezt követően október 23-án megállapította, hogy Berthelot kinevezése „revolúciót" jelent a francia külpolitikában.158 Első intézkedései közé tartozott, hogy a francia—magyar tárgyalásokat megszakította. A tényeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a francia—csehszlovák viszonyokban 1920 nyarán rövid időre megingás következett be. Tényleges szakításra azonban nem lehetett számítani. Erre a magyar levéltári anyagok is rámutatnak.15 9 A szakadás csupán epizód maradt, de veszélye fennállt nemcsak ez alkalommal, de később is. 166 A. Qajanová: i. m. 695. 1. 167 A prágai Hitel Bank jelentős részvénypaketteket enged át a nagy francia bankoknak. A Schneider-Creusot cég 1920 szeptemberében megszerzi a Skoda Művek rész vény többségét. Piotr S. Wandycz: France and her Eastern Allies. Mineapolis. 1962. 199. 1. 158 Nemzeti Újság, 1920. okt. 23. 159 HLVKF II. csop. (1920. aug. 16.) 21477. Összefoglaló jelentés Csehszlovákiáról. A jelentés megállapítja, hogy korai lenne a csehszlovák—francia szakadásról beszélni, „inkább csak félreértésekről beszélhetünk".
