Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 827 francia klerikális és egyéb konzervatív körök is felkarolták.4 6 Nemcsak Angliában és Olaszországban, hanem Franciaországban is sokan voltak azon a véleményen, hogy*,,meg kell változtatni az egész békeszerződést, amely teljesen hibás és korlátolt alkotás",4 7 helyette ,,a dunai államok föderációjába kell tömörülni".4 8 Voltak, akik a csehszlovák államot „lehetetlen valami"-nek nevezték.4 9 Mindez kétségtelenül elég lesújtó volt Csehszlovákiára és a többi utódállamra nézve.5 0 Ha ez a felszín alatt játszódott is le, kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy az utódállamok kormányai éppen ebben az időben egységesen léptek fel a magyar kormány ellen, amely visszautasította a békekonferencia által átnyújtott békefeltételeket. Ez lehetséges volt, mert e kérdésben nem volt nézeteltérés közöttük. A csehszlovák diplomácia 1919 végén, majd közvetlenül 1920 elején kapcsolatba lépett Jugoszláviával és Romániával a magyar reakció elleni közös fellépés érdekében. December folyamán Benes Párizsban Trumbié-csal (párizsi jugoszláv követ) folytatott megbeszéléseket és az ő útján védelmi szövetség megkötését ajánlotta Jugoszláviának, amely az esetleges magyar támadás ellen védene.5 1 A csehszlovák és a jugoszláv hadvezetőség között ekkor már állandó volt a kapcsolat.5 2 1920. január 5-én Benes levelet küldött Vajda Vojevodnak, az újonnan megválasztott román miniszterelnöknek, amelyben a két ország szorosabb együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Egyrészt a Magyarországon kialakult helyzetre hivatkozott, másrészt azért tartotta fontosnak az együttműködést, mert — ahogy erre rámutatott — : „Párizsban elég nehéz munka vár ránk, hogy ott érdekeinket megvédjük".53 Megállapította, hogy a magyar veszély elleni megegyezés, amiről már többször szó esett, most aktuálissá vált mind a három ország számára. A három államnak sürgősen meg kell egyeznie, hogy így „bármilyen veszély ellen bebiztosítsuk magunkat". A közös védelmi szerződésre csehszlovák részről konkrét javaslattervezet is készült.5 4 A magyar külföldi propaganda megindulásával egyidőben a londoni csehszlovák, román és jugoszláv külképviseletek kapcsola.tba léptek egymással. Seton Watson londoni lakása volt a gyülekező hely, ahol vezető angol politikusok és lapok megnyeréséről tárgyaltak, hogy ily módon paralizálják a 46 Az „Eclair" febr. 2-i és 3-i számai polemizálnak pl. Romániával és Csehszlovákiával, hivatkozva az évszázados magyar—francia közösségre megállapítják,hogy Magyarország mély rokonszenvet érez Franciaország iránt, és „Franciaországnak ezt a helyzetet' a maga hasznára kellene fordítani". Nemzeti Újság, 1920. febr. 3. Erre vonatkozólag még bőséges anyagot találhatunk Dr. Kelecsényi Ferenc idézett munkájában. 47 Dr. Kelecsényi F. : i. m. 40. 1. 48 Uo. 49 Uo. 50 HL. VKF. 1919. II. csop. ein. 1203/29. Jelentés az utódállamok szövetségéről (1919. 11. 27.). — Már itt arról olvashatunk, hogy a jelek szerint a csehek is „kezdik elveszteni hitüket Franciaországban. A bizonytalanság ellen így más módon is megpróbálnak harcolni." Ugyanez ismétlődik meg a 1227/2. (dec. 18.) sz. jelentésben. 61 Diplomatické dokumenty о spojeneckych smlouvách Republiky éeskoslovenské s Královstvím Srbű, Chorvátü a Slovincû a s královstvím Rumunskym. Prosinec 1919 a srpen 1921. Praha. 1923. 11. 1. 1—4. id. V. Olivová: Öeskoslovenská zahranicní politika a pokus о restauraci Habsburkû v roce 1921. ССН, 1959. 4. sz. 677. 1. HL VKF 1919 II. csop. 1218/11 (1919. dec. 20.); ugyanott 1217/15. dec. 17. 63 Diplomatické dokumenty. . . 13 —14. 1. 54 Uo.
