Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRÉD Y-KO RMÁ NY MEGALAKULÁSÁRÓL 75 és kell, hogy így maradjon. S most, amikor új horizontok lebegnek elébünk, . . . kettőzött gonddal kell ügyelnünk arra, hogy ez az ország új alakjában is . . . gentleman-ideállal eltelve vívja a ma . . . küzdelmeit ... A szabotálok és kútmérgezők . . . dzsungeljének bevilágítására ... új fényszórókra van szükség, amelyeknek azonban irányt ... a publica lionestas régi várainak, kaszinóinak és testvérintézményeinek őrtornyaiból messzevilágító nagy tüzeken kell venniök"65 — mondotta az Országos Kaszinó Wekerle-emlékvacsoráján. Imrédy politikai elképzeléseinek legteljesebb foglalata Darányi részére készített 1937 márciusi memoranduma az ország helyzetéről és az ebből következő teendőkről. Ebben átfogó intézkedéseket javasolt a legfontosabbnak ítélt problémák: a zsidókérdés és ezzel kapcsolatban a középosztály, valamint a mezőgazdasági proletariátus helyzete tárgyában. Különösen sürgősnek vélte a cselekvést azért, ,, . . . mert a zsidókérdés és mezőgazdasági proletariátus kérdése került ma az érdeklődés előterébe és szolgáltatja a legvadabb agitációnak az anyagát. Az antiszemitizmus inkább a . . . középosztály problémájával fonódik össze, s mintegy ösztönszerű kifejezése annak a sülyedési folyamatnak, amely a középosztályban megy végbe." A memorandum középpontjába éppen annak vizsgálata került, hogy miként lehetne megakadályozni, hogy a közép- és kispolgárság, valamint az értelmiség a nyilasok befolyása alá kerüljön. Imrédy olyan intézkedéseket javasolt, amelyek eleve kifoghatták volna a szelet a szélsőjobboldali demagógia vitorlájából, de mégsem bolygatták volna meg az uralkodó körök gazdasági és politikai érdekeit. Világosan látta, hogy az ún. „zsidó szolidaritás" csupán az antiszemita sajtóban létezik, a valóságban nem. Ezért megoldhatónak vélte azt, hogy a keresztény középrétegek igényeit a zsidóvallású polgárság és értelmiség rovására elégítsék ki, anélkül, hogy sértenék a zsidó nagyburzsoázia érdekeit. A memorandum hangsúlyozta azt, hogy amíg az intézkedések „a zsidóság egyrészének helyeslésével, vagy legalább türelmével találkoznak, addig sem nagyobb arányú tőkemeneküléstől, sem pedig olyan nemzetközi reperkusszióktól nem kell tartanunk, amely amúgy is súlyos gazdasági helyzetünket az elviselhetetlenségig fokozhatná". Első lépésként sajtókamara létrehozását javasolta, olyan felvételi követelményekkel, amelyek eredményeként „nagyon valószínű, hogy a zsidó újságírók nagyrésze kikapcsolódnék". A nagyvállalatok oly irányú befolyásolását is kívánatosnak tartotta, hogy azok felső és középtisztviselői pozíciókban jelentős számú keresztény munkaerőt alkalmazzanak. Imrédy elképzelései később az egymást követő kormányok politikájának oly lényeges tényezőivé váltak, hogy joggal tarthatjuk őt a szélkifogás módszere „atyjának". Hasonló taktikát ajánlott a falu problémáinak megoldására — korlátozott jelentőségű reformok, anélkül, hogy lényegesen csorbítanák a nagybirtokos osztály érdekeit. Jellemző, hogy bár sok szó esik a memorandumban az agrárproletariátus helyzetének javításáról, Imrédy a legridegebben elzárkózott a falu betegségi biztosítása megszervezésének gondolatától. Az elégedetlenség lecsillapítására legalkalmasabb eszköznek a közmunkák bővítését, valamint azt javasolta, hogy minél több család és egyén részére tegyék lehetővé egy kis föld, esetleg háztulajdon birtoklását, „aminek révén a magántulajdonnal való kapcsolata megerősödnék". 65 Magyarság, 1938. febr. 1.
