Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
76 SIPOS PÉTBIl Az átfogó koncepció gyakorlati megvalósítása érdekében Imrédy egy széleskörű terv elkészítését tartotta szükségesnek, amely felölelné a problémák megoldásának módozatait.6 6 Az 1937-es memorandum egyben érdekes dokumentuma Imrédy politikai ambíciói további érlelődésének is, és érthetővé teszi, hogy miért teljesítette oly buzgón 1938 elején Darányi és Rátz kérését a fegyverkezési program kidolgozására vonatkozólag. Megegyeztek abban, hogy a választójogi javaslat letárgyalása után „alkotmányos eszközökkel", parlamenti úton, a nyílt diktatúra inaugurálása nélkül valósítják meg a tisztikar programjának követeléseit. Darányi arra is felkérte Imrédyt, hogy vegye át a kormány elnökségét, azonban ő inkább az újonnan létesítendő tárcanélküli közgazdasági miniszteri tisztséget kérte, amely a gazdasági életben diktátori teljhatalmat jelentett volna számára.6 7 Imrédy előzetes elképzelései a program gazdasági vonatkozásait illetően már tartalmazták a megoldás főbb körvonalait, és egyben rávilágítottak társadalmi tartalmára is. Miután külföldi kölcsön elérhetetlennek tűnt, a fegyverkezés és a gazdasági rekonstrukció költségeit belső erőforrásokból kellett fedezni. Egyszeri, a nagyobb vagvonoknál 5 —10, átlagosan 8%-os kulcs alapján kivetett — 10 — 12 óv alatt kifizetendő — vagyonadó révén 550 millió pengőt remélt Imrédy előteremteni; a szükségesnek ítélt 1000 — 1025 millió P többi része belső kölcsönök révén gyűlt volna össze. A földbirtokosok a vagyonadó reájuk eső részét telepítésre alkalmas földekben adhatták volna le, alacsonyabb, 5%-os kulcs szerint. A kölcsön elhelyezése érdekében szükségesnek tűnt a hitelélet korlátozásának, elsősorban az ún. gazda védettségnek a feloldása. A program terhét tehát elsősorban a nagyburzsoázia viselte volna, azonban Imrédy a nagytőkét is csak nagyon kíméletesen akarta igénybe venni, hangsúlyozta, hogy ,, . . . nem szabad a tehetősek között pánikot kelteni".68 A középrétegek megadóztatását nem igényelte, hivatkozott az amúgy is alacsony életstandardra. Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrben elmondott beszéde, amelyben bejelentette az egymilliárdos program megvalósításának indulását, lényegében Imrédy előzetes elgondolásaira épült. A győri program azonban nemcsak egyszerűen egy új gazdasági kurzust jelentett, nem pusztán a hadsereg korszerű felfegyverzésének startját, hanem egyben új politikai irányvonalat is. A miniszterelnök határozott harcot ígért mindazok ellen, akik ,,meg akarják bontani ennek a nemzetnek tisztánlátását, . . . meg akarják bontani a magyarság egységét". Ez lényegében hadüzenet volt a baloldalnak, amely együttjárt a szabadságjogok további korlátozását kilátásba helyező törvényjavaslatok, az új sajtótörvény és a munkaközvetítés államosítása bejelentésével. A beszédnek a szélsőjobboldallal foglalkozó kitételei arra utalnak, hogy Darányi le akarta választani a nyilasmozgalomról az „úri" szélsőjobboldalt. Ezért hangsúlyozta az „alkotmányos jobboldaliság" jelentőségét és a kormány 66 BMI. Imrédy-per. Imrédy világnézetének forrásaira még később visszatérünk. 67 Uo. Imrédy vallomása. 68 Uo. Imrédy vallomása. A milliárdos program kidolgozásában jelentős szerepe volt Judik Józsefnek, Imrédy egyik legbizalmasabb munkatársának, aki 1932-ig helyettese volt a Nemzeti Bank közgazdasági osztályán, majd 1937-ben igazgatóvá léptette elő. Judik irattárából később előkerült egy 1937. nov. 15-én kelt memorandum „a beruházási programról" (uo. Nyomozati jelentés).
